Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Szerzői jogi problémák az interneten

Szerzői jogi problémák az interneten

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 07.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Minden kornak megvan a saját technikája, minden technikának saját szerzője – minden szerzőnek jogi védelme. Így fejlődött az emberiség… Valóban? Ilyen egyszerű? Majdnem. Kellett azért más fejlődés is - a kulturális javak termelésének és fogyasztásának (ez utóbbit el szokták felejteni) tömegessé válása.

A tömeges reprodukciós/többszörözési technikák térnyerése is át- és átformálta a szerzői jogot – vagyis annak megoldásait (a lényegi filozófia minimális változásával). Ahogy a nyomdatechnika és a kellő méretű publikum egymásra talált, a szerző védelme mellett a műbe (annak terjesztésébe) befektető kiadó is megkapta a jogi védelmet. A zenében a hangrögzítés és sokszorozás (hanglemez) jelentette ugyanezt - a hangfelvétel-előállító védelmét. A film nem hozott újdonságot ebben a struktúrában, - a producert ugyan nem kiadónak, hanem filmelőállítónak hívják - hacsak nem azt, hogy az ő invesztíciója a legnagyobb, miközben a szerzőség „közös”.

A publikum és a művek megszaporodása létrehozta a közös jogkezelés intézményét, amely lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó (pl. média) a nyilvánosságra hozott (megjelent) zeneművet játssza (hozzáférhetővé tegye), utólagos fizetés ellenében. Míg a zenészek létrehozták ezt az intézményt, addig a filmesek saját műveiket (persze sokkal kevesebb volt) egyedileg is menedzselhetőnek ítélték (és ítélik), a felhasználásokat egyedi engedélyhez (felhasználási szerződéshez) kötik. Ez a megoldás egyszerre védi a szerzőt és a filmelőállítót, akik egymás nélkül nem tudják a felhasználást engedélyezni.

Az angolszász szerzői jogban általános, hogy a szerzők vagyoni jogait „kivásárolják” a producerek, s utána ők egyedül döntenek a felhasználásról. Az európai jogban ilyen kivásárlás nincs, jóllehet a rendező nehezen tagadhatja meg a felhasználást, de vagyoni igénye folyamatos. Ez volt / van a helyzet a televíziók világában. De mi történik korunk legnagyobb kihívásának, az internetnek a terjedésével?

A modell első ránézésre rugalmatlannak tűnik! Egyáltalán applikálható? A válasz egyértelműen igen. Az első: az alapelvek változatlanok, az alkotót / befektetőt megilleti a mű fölötti rendelkezés joga, valamint a befektetett tőke/kockázat profittal történő megtérülésének joga. Aki ezeket a jogokat nem tartja tiszteletben és érvényesülésüket gátolja, az jogsértést követ el. Persze nem mindegy, milyen mértékben, passzívan vagy aktívan. Ezeket a felelősségi kategóriákat a jog különböző ágai differenciált elvárásokkal és szankciókkal rakja egy sajátos kataszterbe (amit a szerzői jogi iparágak túl lazának, az internetszolgáltatók fejlesztésellenesnek, a felhasználók egy része pedig egyszerűen hülyeségnek és kijátszandónak tart). A teljesség igénye nélkül: értesítési és eltávolítási eljárás, polgári jogi eltiltás, kártérítés, szerzői jogi intézkedés, információkérés, kárrendezés, és a legsúlyosabb, a büntetőeljárás.

Az egyik legkritikusabb pont: mi tartozzon védelem alá? Nos, erre a válasz: minden szerzői mű! Ugyanis a szerző/filmelőállító a saját védelméről lemondhat, alkotását maga vagy más útján terjesztheti, azt hozzáférhetővé teheti stb. Vagyis, ha mondjuk a Creative Commons jogi tartalmai szerint kívánja/engedi azt felhasználni, mondjuk a youtube-on, akkor ezt megteheti. Az viszont nem járja, hogy a tömeges méretű fájlcserélői hálózat a kultúra diverzifikációjára hivatkozva lopott filmeket csereberél. (Azt a legvérmesebb p2p guruk is elítélik, ha valaki a moziban lekamerázza a filmet, csak utána - a feltöltésnél - illan el az erkölcsi fenntartás. Mindeközben a p2p forgalom jelentős része úgynevezett .cam formátumban zajlik, akkor is, ha a „scene” ezt a minőséget elítéli. Persze a netezők is nézők/fogyasztók, akikre a filmiparnak tekintettel kell lennie és meg kell nyitnia számukra a netes hozzáférés legális útját. Ez azonban nem jogi kérdés, itt a jövő üzleti modelljéről van szó.

(a szerző a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségének tagja, az ASVA elnöke)

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Könnyűzene Szerzői jogok

Ajánlott bejegyzések:

  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • ZeneFüred - könnyűzenei és musical koncertsorozat Balatonfüreden ZeneFüred - könnyűzenei és musical koncertsorozat Balatonfüreden
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr57855230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard