A Katona József Színház New Yorkban vendégszereplő Ivanov-előadását dicsérte a csütörtöki New York Post és a pénteki The New York Times. Az amerikai kritikusok szerint szerint a remek társulat és az élénk rendezés gazdag kelet-európai életet lehel Csehov elhanyagolt darabjába.

A Katona József Színház előadása gyakran vidám bohózatba fordul. Ritkán látni, hogy lelki problémákat olyan szórakoztató módon vigyenek színre, mint a Lincoln Center Festival eseményén - írta a napilap.

Csehov Ivanov című drámájának előadásával az 50. születésnapját idén ünneplő világhírú előadóművészeti központban vendégszerepel a budapesti színház társulata; június végén a Connecticut állambeli New Havenben, a neves Yale Egyetem színházában lépett fel.

Ez a valaha készült egyik leggazdagabb értelmezése a nehéz Csehov-darabnak - írta a New York Post kritikusa, aki arra hívta fel az olvasókat, ne riassza el őket az, hogy a darabot magyar nyelven, angol feliratozással adják elő.

Az újság kiemelte a címszerepet alakító Fekete Ernő játékát az ,56-os forradalom utáni Magyarországon, a kommunista elnyomás igája alatt nyögő, 60-as évekbeli társadalomban játszódó darabban. A Szását alakító Jordán Adél játékát pedig elképesztően jónak nevezte a lap.

A legtöbb Csehov-interpretáció a melodrámára összpontosít, amely ebből az előadásból sem hiányzik. Ascher Tamás produkciója viszont gyakran vidám bohózat, különösen abban a jelenetben, amikor Ivanov közelgő menyegzője miatti pánikszerű izgalma az őrületbe kerget minden szereplőt. Az újság szerint nem minden ötlet működik, így az sem, amikor Ivanov meztelen fenékkel sétálva adja elő önmegvető monológját.

Ezt a sokat utazott darabot azonban olyan tökéletesen adja elő a társulat, hogy még a legjelentéktelenebb karakterek is hatásosak; a Borkin ispánt alakító Nagy Ervin játéka egészen kiváló.

A New York Post után a pénteki The New York Times is felsőfokon dicsérte a Katona József Színház tengerentúlon vendégszereplő társulatának Csehov-előadását.

A tekintélyes napilap kritikusa szerint Ascher Tamás rendező kitűnően keltette életre az Ivanovot, annak szellemében, ahogy az orosz író egykor megfogalmazta: a színpadon minden legyen éppen annyira bonyolult, ugyanakkor éppen olyan egyszerű, mint az életben. A cikk kitér arra, hogy amikor a magyar előadásban a főszereplő letolja nadrágját, egyszerre túlhaladottá válik az a régi vita, hogy Csehov darabjait komédiaként vagy tragédiaként kell eljátszani.
A szocialista Magyarország zord világába átültetett színmű Ascher Tamás rendezésében életszerű és eleven, szemben sok más vérszegény Csehov-produkcióval; az előadásban a nyers küzdés szelleme jelenik meg, amelyben a nevetés könnyedén tör elő a sivárságból - fogalmazott a szerző, aki úgy látja, el lehet felejteni azokat a vidéki életképeket, amikor unatkozó kiváltságosok nosztalgiáznak méltóságteljes fák alatt. "Itt keményebb dologról van szó, ez Csehov Beckett módra".

A lap szerint divattá vált, hogy egykori Hamletek - mint Kenneth Branagh, Ralph Fiennes és Kevin Kline - elvállalják Ivanov szerepét. Ez természetesnek tűnik, hiszen mindkét karakter bizonytalan, tépelődő alak, öngyilkos hajlammal. Maga Csehov is tesz ilyen hasonlatot a darabban, Fekete Ernő erőlködés nélküli természetes Ivanov-alakítása azonban nélkülözi a shakespeare-i tragikus vonulatot, életközépi válsága kegyetlenül hétköznapinak tűnik - hívja fel a figyelmet az írás, amely arra is kitér, hogy bármennyire kegyetlen és önközpontú ez az Ivanov, sohasem veszíti el a közönség rokonszenvét. A The New York Times kiemelte: a magyar nyelvű darab - a Páll Antal fordítását dicsérő ütős angol feliratokkal - élvezetet nyújt a karakter rejtélyességével, nem kínál gyors magyarázatokat vagy könnyű válaszokat.

A lap megjegyzi, hogy a Fekete Ernő mögötti tompított hátteret élénk színekkel tölti ki egy sor jól átgondolt karakter, köztük Anna Petrovna (Tóth Ildikó), Borkin ispán (Nagy Ervin) és Pása Lebegyev. Utóbbi szerepében Bezerédi Zoltán látható, aki "a legvirtuózabb módon jeleníti meg az elkeseredett dühöt, a szánalmas könyörgést és az őrjöngést".

A történet végén Ivanov fegyvert ránt és a halált választja, ahelyett, hogy másodszor is megházasodna. Ezen a ponton az egészen hű adaptáció érdekes módon eltér a szövegtől. A melodrámai végkifejletet ügyesen újragondolták; egy váratlan, kegyetlenül romantikátlan és érzelmi csapást okozó fordulattal zárul le a darab. "Nem csodálkoznék, ha Csehov úgy vélné, hogy ez javított (a művön)" - zárta cikkét a The New York Times kritikusa.

A magyar Csehov-előadás a Lincoln Center Festival része, a rangos előadóművészeti központ idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. A Katona József Színház e heti, utoljára szombaton látható vendégjátéka egyben az Extremely Hungary, a rangos New York-i és washingtoni helyszíneken zajló magyar kulturális fesztivál egyik eseménye.