Javában zajlanak az előkészületek a Gyilkos-tó legendája című zenés darab ősbemutatójára Romániában; jövő héten, a főpróbán először találkozik egymással a mintegy kétszáz szereplő.
A keszthelyi orgonista-zeneszerző, C. Tóth Zoltán darabjának ősbemutatója július 18-án lesz a Gyilkos-tói Népművészeti Sokadalom keretében a tó melletti szabadtéri színpadon - írta az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán (www.maszol.ro).
A darab a tó keletkezésének legendáját, Fazekas Eszter történetét meséli el. "Fazekas Eszter személyében megtaláltam valakit, akiről azt gondoltam, hogy elvesztettem" – fogalmazott C. Tóth Zoltán, a darab forgatókönyvírója és zeneszerzője. A szerző egy koncertkörúton találkozott Kolcsár Bélával, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatójával, és beszélgetésükön fogalmazódott meg a legenda színpadra vitelének gondolata.
Az előadáson három kórus énekel együtt: a keszthelyi Salve Regina Kórus, a balatonedericsi Magnificat kórus és a gyergyócsomafalvi Bel Canto Kamarakórus. A szintén keszthelyi Festetics György Zeneiskola zenekara is részt vesz az előadásban. A darab táncait és a színpadi produkciót a gyergyószentmiklósi Hóvirág néptáncegyüttes mutatja be Ivácson László rendező vezetésével.
Fazekas Eszter történetének zenéje a magyar népzene és a klasszikus zene ötvözéséből készült. Célja, hogy megismertesse a hallgatósággal a gyergyói népzenét, és a Székelyföld táncait. Az ismert népdalok úgy épülnek be a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe. A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplők mutatják be a dráma részeként – ismertette az előadás részleteit C. Tóth Zoltán.
A Gyilkos-tó legendája szerint Fazekas Eszter és Molnár Miklós (a szerző által kitalált név) szerelmét a fiú katonasora és a zsiványvezér ármánykodása árnyékolja be. Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak, maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik.
A szerző szerint a történet jelképesen a székelyek kapcsolatát, sorsát mutatja be a magyar hazával.
