Az önkéntesként Namíbiában dolgozó Somogyi Beáta gondolt egy merészet: felajánlásokból óvodát építene az afrikai kontinens általunk szinte ismeretlen szegletében.
Már évek óta Nagy-Britanniában élt egy barátnője, aki összehozta egy ugyancsak ott élő magyar fiatalemberrel, aki a Planet Aid UK nevű segélyszervezetnél dolgozott. S mit tesz a véletlen, éppen újabb önkénteseket keresett. Bea a barátnőjével együtt azonnal igent mondott, 2008 szeptemberében pedig Birminghamben ötödmagával csatlakozott a Humana People to People programhoz és az abban már részt vevő további hét magyarhoz. Hathónapos kiképzés után idén májusban megérkezett Namíbiába.
A Planet Aid UK szervezetről elmondta, hogy egyebek között használt ruhákat gyűjt afrikai és indiai segélyezési célokra. Emellett egy iskolát is fenntart fiatalok számára, amivel a Humana People to People munkáját támogatja Afrikában. Az utóbbi mozgalomhoz 34 egyesület tartozik több mint 42 országban. Tanárképző főiskolákat működtetnek, ahol elemi iskolai tanárokat képeznek Angola, Malawi és Mozambik területén; közösségfejlesztő projektekkel foglalkoznak Dél-Afrikában, Indiában, Kínában és Dél-Amerikában; továbbá bekapcsolódtak a HIV és AIDS elleni küzdelemért életre hívott programokba is.
A Humana People to People programban részt vesz a Development Aid from People to People (DAPP) szervezet is, amelynek fő célja, hogy minden eszközzel hozzájáruljon a namíbiai lakosság jólétének megteremtéséhez és megtartásához. Segítséget nyújt a gyermekeknek, a fiataloknak és a nehéz helyzetben lévő családoknak szakiskolák, elemi iskolák működtetésével, a HIV és AIDS elleni felvilágosítással, környezetvédelemmel.
Bea a DAPP Child Aid programjához csatlakozott négy magyar és egy német társával Katima Mulilo városban és környékén. Feladatuk szerteágazó. Segítséget nyújtanak azoknak a namíbiai embereknek, akik a súlyos árvizek miatt elvesztették otthonukat. Felvilágosítást adnak számukra a malária veszélyeiről, feltérképezik a gyermekek egészségügyi, szociális, jóléti helyzetét, és segítik a gyermekekkel foglalkozó szociális munkások munkáját. A legújabb ötlet pedig egy óvoda létrehozása.
"Imádom, ha szervezhetek, alkothatok vagy segíthetek valaminek a létrehozásában, főleg ha annak haszna is van" - fogalmaz a nem is olyan kicsinek tűnő vállalkozásáról az Afrikában dolgozó magyar lány. De azt is hozzáteszi, hogy igencsak eltérő az ottani életmód az általunk megszokottól: "ha megnézed, hogy az itt élő gyermekek mit esznek, hogy játszanak, hol élnek és hogyan, sok anyukát bizony a sírás kerülgetné".
A gyermekek több mint fele alultápláltságban szenved, ami kihat a szellemi-erkölcsi-mentális fejlődésükre is. Egy családban sokszor öt vagy hét gyermek nevelődik, és mivel a szülők nagy százaléka nem jut munkához vagy csak csekély bevételre számíthat, legtöbbször elhagyják a kicsiket, így a nagymama neveli tovább az új nemzedék tagjait. Nem ritka eset, hogy az unokák és a dédunokák együtt cseperednek fel, és a járművek hiánya - no meg a szinte leküzdhetetlen távolságok - miatt bizony nincs esélyük óvodába, iskolába járni - ecseteli namíbiai tapasztalatait.
Az óvoda építésének ötlete már megmozgatta az ottani kolóniát. A DAPP Child Aid számára felajánlottak egy területet, egy magyar tervező pedig a tervrajzokat is ingyen elkészítette, de az épület megépítésére a programnak nincs anyagi kerete. Ezért döntött Bea a magyarországi segítségkérés mellett.
Hozzáteszi, hogy a namíbiai iskolarendszer eltér az otthonitól. Az óvodát 3-4 éveseknek, illetve egy másik csoportban 5-6 éveseknek tervezik: a gyerekeknek lehetőségük nyílna nem csak az angol nyelv, hanem a számolás és írni tudás első lépéseinek elsajátítására is. Mindemellett a kicsiknek napi élelmet és ivóvízhez jutást is biztosítana az intézmény.
Mivel Namíbiában nagy probléma az áramellátás hiánya, ezért barátjának ötlete alapján sajátos módszerrel szeretnék megoldani a vízhez jutást. Ehhez kutat kellene fúrni az óvoda mellett, amelyből vízpumpa segítségével hoznák felszínre az éltető folyadékot. Azt találták ki, hogy elektromos áram híján egy körhinta segítségével maguk a gyerekek "termelnének" áramot a vízpumpa számára, amely tározóba emelné a vizet. Sőt még egy kiskertnek is jutna hely, hogy az óvónők és a gyerekek vitamin- és ásványianyag-forráshoz jussanak. Ehhez kell tehát az anyagi vagy tárgyi segítség.
Somogyi Bea a kultúrák közötti kapcsolatot is szeretné kiépíteni, ezért olyan magyarországi óvodát is keres, amelyik partnere lehetne a namíbiai intézménynek. Interneten vagy levélben, a gyerekek rajzaival, fotókkal adnának hírt egymásnak a mindennapokról, az ünnepekről, a szokásokról, hogy mindkét oldal képet kaphasson egy eddig még nem ismert világ kultúrájáról.
