Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A jövő üzleti modelljei a zeneletöltésben

A jövő üzleti modelljei a zeneletöltésben

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 14.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Korlátlan tartalom korlátlan ideig? Korlátozott tartalom korlátozott ideig? Track by track download? Előfizetés? Ingyenes, és tartsák el a hirdetők? Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek föl az iparág képviselői, az érintett alkotók, de a témával elmélyültebben foglalkozó „civilek” is, mérlegelve a különböző megoldásokban rejlő lehetőségeket és buktatókat egyaránt.

A technika rohamos fejlődése, az internet robbanásszerű elterjedése, a fogyasztói szokások ezáltal történt megváltozása komoly kihívások elé állította a szellemi termékeket, elsősorban a zenei és filmes tartalmakat előállító iparágakat.

A fizikai hordozókra épülő, hagyományos üzleti modell, a „készítsd el, gyártsd le, reklámozd, add el” egyre kevésbé működőképes, s a kereslet-kínálat, az eladók és vevők közötti korábbi egyensúlyi állapot jelentősen elbillent. Egyre több tartalom vált elérhetővé egyre több felhasználó számára, egyre könnyebben, gyorsabban, egyre jobb minőségben, s a felhasználók ehhez „pillanatok” alatt hozzászoktak, sőt, ma már el is várják ezt. Eközben a „populáris kultúra” hajlamossá vált megfeledkezni arról, hogy a szellemi termékeket létrehozó alkotók is rendelkeznek (jogos) elvárásokkal: munkájukért, alkotásaikért ellenszolgáltatáshoz, jövedelemhez szeretnének jutni. A „kultúra ingyenes terjesztése”, a „művészi önkifejezés”, az „önmagáért való alkotás” nagyszerű és hangzatos szlogenek, de érdekes módon a legkevésbé az alkotóktól halljuk ezeket; sokkal inkább a sajtó által jelentősen támogatott „ellenkultúra” az, amely előszeretettel hivatkozik ilyen és hasonló elvekre, érvekre, anélkül, hogy megkérdezné az érintetteket, hogy ők hisznek-e ezekben.

Kicsit hasonló a helyzet ahhoz, mintha a „szüntessük meg az éhínséget”, a „jólétet mindenkinek” stb. jelszavak alatt gyülekezve elvárnánk, hogy a kifli és a zsömle ingyen legyen a közért elé téve ládákban mindenkinek, anélkül, hogy a pékekkel beszélgetnénk erről. Míg a kifli-zsömle értékesítésére, illetve beszerzésére azonban érdemben nem született eddig alternatív módszer, és kizárólag a „megsütöm-elszállítod-eladja-megveszik” többszereplős módszer működik, addig a szellemi termék esetében teljesen új terjesztési csatornák nyíltak. Az internetet ma már senki sem tekinti „ellenséges területnek”, bármennyire is szereti a sajtó valótlanul „alázni” a zeneipart azzal, hogy ragaszkodik a régi üzleti modellhez. A zeneipar – és itt a teljes művészi-alkotói oldalt kell érteni, szerzőkkel, előadókkal, hangfelvétel-előállítókkal stb. együtt – pusztán egyetlenegy dologhoz ragaszkodik: ha valaki(k) létrehoz(nak) egy szellemi alkotást, és azt mások felhasználják, akár élvezeti, akár további haszonszerzési célból, akkor az alkotóknak ezért igenis ellenszolgáltatás jár. Hogy aztán ez az ellenszolgáltatás milyen formában történik, innen már szerteágazó lehet a „történet”…

Egyértelművé vált, hogy az internet monetizálható, vagyis hogy a világhálón keresztül történő, óriási mennyiségű felhasználásból valamilyen módon „pénzt lehet csinálni”. A „hogyan?” kérdésére azonban már korántsem egyértelmű a válasz, illetve több adekvát válasz is létezik, létezhet.


Többször felmerült, és a felületes, de néha lekezelően magabiztos „hozzáértők” gyakran szokták - a sajtóban is – a reklámbevétel-alapú módszert dicsőíteni: a tartalom legyen mindenki számára ingyen hozzáférhető, és a nagy látogatottság miatt a legkülönbözőbb cégek majd kapkodnak a tartalomhoz kapcsolódó hirdetési lehetőségek után. A valóság azonban egészen más képet mutat. Bár a módszer bizonyos esetekben (pl. on-line sajtó) valamelyest működőképes, igen komoly korlátai vannak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy pl. az olyan videótartalmakat, amelyek megtekintése csak egy rövid reklámfilm után lehetséges, a felhasználók sokszor már meg sem nézik, ha látják, hogy előtte egy reklámot kell „végigszenvedni”.

Amennyiben a reklám megtekintése opcionális (külön kattintás), a felhasználók elenyésző hányada nézi csak meg azt. Eklatáns példa erre az egyébként kiváló és előremutató, komoly üzleti lehetőségekkel bíró svéd szolgáltatás, a Spotify (róluk bővebben a következő írásban) esete: szolgáltatásuk jelenlegi formájának ún. „ad-supported” (hirdetések által finanszírozott), tehát a fizetős „prémium” szolgáltatás mellett létező alap verziójában a kb. 4 millió felhasználó fejenként 14 penny bevételt hozott havonta (a klikkelt hirdetéseken keresztül). A felhasználók túlnyomó többsége 30 év fölötti, átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkező, akik korábban havi 40 fontot költöttek zenére és/vagy filmre. A „40 fontos csávóból” tehát 14 penny-s lett… Ezen a bevételen kell osztoznia a szolgáltatónak, a tartalmat beszállító ún. aggregátornak és természetesen az összes alkotónak (szerzők, előadók, kiadók). A dolog abszurditása magáért beszél.

Ha a hirdetések tehát nem tudnak kellő bevételt generálni, akkor milyen további lehetőségek merülnek fel? Írásunk következő részében megpróbáljuk végigelemezni ezeket jövő héten ugyanitt, a Kultúrpart oldalain.

(A szerző a MAHASZ és a ProArt munkatársa.)

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Könnyűzene Szerzői jogok

Ajánlott bejegyzések:

  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • ZeneFüred - könnyűzenei és musical koncertsorozat Balatonfüreden ZeneFüred - könnyűzenei és musical koncertsorozat Balatonfüreden
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr577855754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard