Egy inkább festőként ismert művész szobraiból és egy elsősorban szobrászként hírnevet szerzett alkotó képeiből, Gyarmathy Tihamér és Pauer Gyula alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a szegedi Reök-palotában.

A magyar közönség a Kossuth-díjas Gyarmathy Tihamért elsősorban nonfiguratív festményei alapján ismeri, méltán és joggal, hiszen munkásságával Magyarországon iskolát teremtett - mondta az MTI-nek Nátyi Róbert, a Reök-palota művészeti vezetője a budapesti Forrás Galériával közösen rendezett, szeptember 25-ig látható tárlat kapcsán.

A szegedi kiállítás a szobrász Gyarmathy Tihamért szeretné bemutatni. A tárlat két részből áll: a közönség láthatja a művész által a bonyhádi zománcgyárban készített installációkat, valamint megcsodálhat számos bronz domborművet is. Ezek az ötvenes évek közepe és a hatvanas évek vége között készített reliefek az alkotó festői világát idézik. Akik ismerik a 2005-ben elhunyt Gyarmathy Tihamér festményeit, nem fognak meglepődni, mivel a plasztikákon nagyon sok, a képeken látott motívum és probléma megjelenik - fogalmazott a művészettörténész.

Bár Pauer Gyula készített díszleteket színházi produkciókhoz és filmekhez is, a közönség mégis inkább szobrászként ismeri. Most a Kossuth-díjas művész festményeit láthatják a Reök-palota látogatói - közölte Nátyi Róbert.
A több mint harminc festmény között szerepelnek olyan alkotások, melyen feltűnnek a művész által 1970-ben életre hívott pszeudo-formavilág jegyei. Ezeken a képeken Pauer Gyula gyakran a szemet becsapó effektusokkal gyűrött, összehajtogatott papírlapokat ábrázol. A festmények másik része a művész által megfogalmazott radikális gondolatmenetet továbbvive egyszerű geometriai formákkal operál - mutatott rá a művészettörténész.

Pauer Gyulának 2005-ben a Műcsarnokban volt egy nagy életmű-kiállítása, a szegedi tárlaton bemutatott alkotások ezt követően, 2007 és 2009 között készültek - mondta Nátyi Róbert.