Válságjelek címmel az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idején és az azt követő időszakban készült dokumentarista fotográfiákat felvonultató tárlat látható szombattól Budapesten, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban (Lumú).
A szeptember 20-ig látogatható kiállításon látható egyebek mellett Theo Frey svájci fotográfus sorozata a Svájc hegyei között élő szegény parasztcsaládok hétköznapjairól, Walker Evans dokumentumfotói az amerikai vidék mindennapjairól, Luis Bunuel Föld, kenyér nélkül című filmje és Kálmán Kata Tiborc című fotószociográfiája, a harmincas évek magyar falukutatói mozgalmának egyik alapműve.A különböző földrajzi térségekből származó, eltérő kulturális hátterű fotográfusok Amerikától kezdve Magyarországig egyaránt megjelenítették a nagy gazdasági világválság idején a társadalom problémáit, mindennapjait - mondta el Bencsik Barnabás, a Lumú igazgatója a tárlatot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Szavai szerint a XX. századi fotográfiának is el kell nyernie méltó helyét a művészetben, hiszen olyan víziókat tükröz, amelyekből a kortárs művészet is táplálkozik.
Walker Evans képein az Egyesült Államokat is sújtó gazdasági válság hatásai jelennek meg a többi között Georgiában, Alabamában, West Virginiában és Pennsylvaniában. Luis Bunuel 1933-as, Las Hurdes - Föld, kenyér nélkül című 27 perces filmje Az andalúziai kutya és az Aranykor című mozgóképek után született: a szürrealista látásmódot ábrázoló dokumentarista alkotás az akkori Spanyolország legelmaradottabb vidékén, a Las Hurdes-ben uralkodó borzalmas életkörülményeket, a nyomort mutatja be - mutatott rá Székely Katalin, a Lumú munkatársa.
Három csoport munkáját mutatja be a Szociofotó Magyarországon elnevezésű rész: a Balogh Edgár vezette Sarló mozgalom, a Kassák Lajos irányításával működő Munka-kör és a népi mozgalomhoz kötődő, Ortutay Gyula nevéhez fűződő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjainak alkotásait - tette hozzá Baki Péter kurátor. A tárlaton így a közönség egyebek mellett a Sarló mozgalomhoz tartozó Blüh Irén, a Kassák körében tevékenykedő Haár Ferenc és Lengyel Lajos, a szegediek közül pedig Kárász Judit képeit tekintheti meg Langer Klára, Sugár Kata, Gönci Sándor és Kálmán Kata művei mellett.
A Munkásfotográfia Hollandiában című rész két alkotására, a Munkások című képre és a magyarországi falvakról készült fotósorozatra hívta fel a figyelmet Flip Bool kurátor, a Holland Fotómúzeum munkatársa. Elmondta: Mark Kolthoff fotós Berlinben ismerkedett meg Besnyő Éva magyar fényképésszel, aki szintén kulcsfigurája lett a holland szociofotónak.
Theo Frey svájci fotós nem annyira ismert, mivel eddig a fotóit tartalmazó archívumhoz nem lehetett hozzáférni, ezenkívül látásmódja eltér a többi neves svájci fotóstól - mutatott rá Peter Pfunder kurátor, a Fotostiftung Schweiz munkatársa. Hozzátette: az alkotó a vidéki mindennapokat próbálja bemutatni, a tartalomra fókuszál, s az esztétikum számára másodlagos szempont.
