Egy orosz történész szerint aranyat rejt a Bajkál-tó vize. Csak meg kellene találni. Az aranyrudakat Alekszandr Kolcsak admirális csapatai vonaton hurcolták heteken keresztül ide-oda Szibériában.
Egy 1919. augusztus 14-i titkos feljegyzés szerint Kolcsak az arany egy részét repülőgéppel Franciaországba szállíttatta. Az akkori párizsi kormányzat elefoglalta az értéket a cári kormány ki nem egyenlített világháborús tartozásaira hivatkozva. Noha a II. világháborút lezáró 1947-es Párizs-környéki béketárgyalásokon a Szovjetunió emlékeztetett erre, a franciák nem beszéltek a dologról. Ugyanezt tették 1997-ben, amikor az orosz kabinet tudatta, a 400 millió dolláros összegről soha nem mond le.
Kolcsakot 45 évesen 1920. februárjában bolsevik kivégzőosztag ölte meg, holttestét az Angara folyó vízébe süllyesztették. Szemjonov atamán a Szovjetunió megalakulása után letelepedett az Egyesült Államokban, de később visszatért Mandzsúriába. Ez lett a veszte. 1945-ben a szovjetek elfoglalták e területet, és a bajkáli kozákok egykori főnöke horogra akadt. 1946-ban felakasztották. Kivégzői a legfurfangosabb módszert ötlötték ki, az atamánt hosszú percekig hagyták kínlódni a bitón.
Pavel Novikov, a múlt század szovjet-orosz polgárháborúban a bolsevikokkal harcoló fehér haderők történetét kutató történész azt mondta a Pravdának, hogy a cári birodalom aranytartalékának egyik részét a Bajkál-tóba süllyesztették, vagy Szibéria járhatatlan erdeiben kell keresni azt. A történet 1918. augusztus 6-án kezdődött Kazanyban, ott raktároztak 750 millió rubelt és további hatalmas értékeket, azaz a cári birodalom aranytartalékát. A kincstárat Kolcsak admirális november 18-án vonattal Omszk felé indította, ám amikor a távol-keleti város 1919. október 31-én végveszélybe került, a Vörös Hadsereg elől továbbmenekítették.
Novikov írott dokumentumokból már tudja, hogy az aranyvonatok 1919. december 27-én Nyizsnyejudinszkba rendben befutottak. Szovjet levéltári adatok bizonyítják, a 750 millióból később 409 millió került Sztálinék kezére. Ez 323 tonna arany, de a többi holléte kérdéses.
A történész tud arról, a Kolcsak-felügyelete alá tartozó, a fronthelyzettől függően sokszor mozgásban lévő szerelvényeket gyakran megtámadták. Így a Cseh Légió tagjai is. Eredményesek lehettek, erre utal, hogy a húszas évektől 1939-ig, a német megszállásig a csehszlovák korona volt Európa egyik legstabilabb pénzneme.
Novikov kijelentette: Kolcsak lelkén 235.6 millió aranyrubel elsíbolása szárad, az admirális 1919. augusztus 14-én 128 millió rubelt amerikai, francia, angol, kínai bankok trezorjaiba vitetett.
Ennek ellenére érdemes végigpásztázni a Bajkál fenekét a MIR-típusú minitengeralattjárókkal, vízhatlan zsákokban ugyanis cári aranyrudakra lelhetnek.
