Közigazgatási bíróságon folytatódhat a kolozsvári Dsida Jenő utca átnevezésének ügye. A magyar költőről elnevezett utca július eleji névváltoztatása ellen több erdélyi magyar politikus is felszólalt.
A közigazgatási bírósághoz forduló Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Krónika című kolozsvári napilap keddi számában megjelent cikkben arról beszél, hogy a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Molnost, a városi tanács művelődési, oktatásügyi és kisebbségügyi bizottságának tagját annak ellenére sem tájékoztatták előre a névváltoztatásról, hogy eddig ez a testület tett javaslatokat utcanevekre. Szerinte a magyar utcanevek "kényelmetlenségére" hivatkozó román lakosok érvelése már csak azért sem áll meg a lábán, mivel Kolozsvár utcáit nem csak román személyiségekről nevezték el.
Asztalos Lajos helytörténész szerint a kolozsvári helynevek "magyartalanítása" 1945-től folyamatosan tart, és noha a második világháború után számos, magyar személyiséghez kötődő utcanév megmaradt, ezeket a kommunizmus idején szisztematikusan átnevezte a hatalom. A hetvenes években például a Kalányos utcát azért találták sértőnek, mert ott már senki sem foglalkozott kanálfaragással, Kossuth Lajos neve "romángyilkos" mivolta miatt került le Kolozsvár térképéről. Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, II. Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy a polgármester sohasem hallott a fejedelemről.
