Hollandia visszaadta Ghánának a holland gyarmatosítók által 1838-ban kivégzett II. Badu Bonsu ghánai király fejét, amelyre néhány éve bukkantak rá a Leideni Egyetem anatómiai múzeumában.
II. Badu Bonsu formalinban őrzött fejére véletlenül bukkant rá 2008-ban Arthur Japin író, aki két ghánai hercegnő hollandiai tartózkodásával kapcsolatban végzett információgyűjtést a Leideni Egyetem archívumában. A kutató értesítette a ghánai nagykövetséget, s az accrai kormány azonnal kérte az ereklye visszaadását kérte Hollandiától.
A fejet nem mutatták be a nyilvánosságnak. A hágai ceremónián az ahanta törzsi vezetők holland gint locsoltak a minisztérium konferenciatermének padlójára, és volt vezetőjük lelkéhez könyörögtek. Bár visszakapták a fejet, ez egyáltalán nem jelentett vigaszt számukra. Az ükunoka, III. Nana Kwekwe Darko kijelentette, hogy igazságtalanság érte népét, amikor az érte harcoló királyt meggyilkolták. Úgy vélte, hogy a hollandoknak elégtétellel kellene szolgálniuk, például kórházakat és iskolákat építhetnének az ahantáknak.
A XVII. század közepétől 1872-ig a ghánai partokon a hollandoknak számos erődített kereskedelmi bázisuk volt, amelyekre holland helyőrségek vigyáztak. II. Badu Bonsu király 1838-ban megölt két holland ügynököt, és fejeiket trófeaként kitűzte a trónjára. A holland külügyminisztérium szerint saját népe adta át a holland gyarmatosítóknak a királyt, akit árulásért halálra ítéltek és felakasztottak Fejét levágták és Hollandiába küldték, azt azonban nem tudni, hogy holttestének többi részével mi történt.
Maxime Verhagen holland külügyminiszter kihasználta az alkalmat arra, hogy bocsánatot kérjen a rabszolga-kereskedelemben való holland részvétel miatt. Az akkoriban Aranypart néven ismert Ghána volt a holland rabszolga-kereskedők bázisa.
A világsajtó szerint ha lesz űrháború, annak Magyarország lesz a központja - ITT!
