A nagy meseíró, Benedek Elek emlékére meseírói és illusztrátori pályázatot hirdetett Dunakeszi önkormányzata a Magyar Hagyományőr Világszövetséggel karöltve.
Kifejtette: a kézzel vagy géppel megírt meséket, valamint a meserajzokat általános, középiskolás és 20 év fölötti kategóriákba sorolva értékelik. Az illusztrációk Benedek Elek meséi mellett bármilyen magyar népmeséhez és magyar műmeséhez is kötődhetnek - tette hozzá.
A pályázók egyszerre akár az összes kategóriában is indulhatnak; meséket és a rajzokat legkésőbb szeptember 15-ig várják a dunakeszi városi könyvtárban. A legjobb meséket és rajzokat díjazzák, nemcsak tárgyjutalommal, hanem oly módon is, hogy a meséket hallhatják, a rajzokat pedig egy kiállításon megtekinthetik az érdeklődők október 10-én a dunakeszi mesekarneválon.
Az egész napos karnevál programját táncház, kásafőzés és könyvvásár színesíti, de sámándobosokat is meghívnak. A gyerekeket arra biztatják majd, hogy öltsék magukra valamelyik mesehős gúnyáját, hogy aztán egy régies eljárással lefotózhassák, s visszarepíthessék őket a múltba.
Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született az erdélyi Kisbaconban és ott is hunyt el 1929. augusztus 17-én. Benedek Elek a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Egyetemi évei alatt néprajzi gyűjtőmunkát folytatott, a bölcsészkar elvégzése után újságíró lett. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselőként parlamenti beszédeiben foglalkozott az ifjúsági irodalom, a népköltészet és népnyelv, a közoktatás kérdéseivel. 1902-ben végleg szakított a politizálással, elindította az első irodalmi értékű gyermeklapot,
Az én Újságomat. 1921-től Kisbaconban élve az erdélyi magyar irodalom és közélet jelentős alakja volt. Magyar népmeséket is feldolgozott, verseket, színdarabokat, történelmi, valamint irodalomtörténeti műveket írt az ifjúság számára. Saját műveivel és mesegyűjteményeivel, átdolgozásaival a magyar irodalom klasszikusává vált.
