Kiállításon mutatja be 2010 júniusától a londoni National Gallery világhírű gyűjteményének azokat a darabjait, amelyekről az idők során kitűnt, hogy hamisítványok, vagy éppen olyan alkotások, amelyeket tévesen tulajdonítottak valamelyik klasszikus mesternek.
"Örülnék, ha még több hamisítványunk lenne" - jegyezte meg a jövő évi kiállítási programot ismertetve Nicolas Penny, a National Gallery igazgatója. "Akkor ugyanis jobban tudnánk, miről lehet felismerni őket".
Az igazgató szerint naiv az a megközelítés, amely szerint a múzeumoknak szégyenkezniük kell, ha gyűjteményükben akad egy-két hamisítvány.
Az Alapos vizsgálat: hamisítványok, tévedések és felfedezések című kiállításra 2010. június 30. és szeptember 15. között kerül sor és elsősorban arra a technológiai haladásra, azokra a módszerekre fogja felhívni a figyelmet, amelyek lehetővé teszik, hogy feltárják ezeknek a műveknek a titkait.
Az egyik "leleplezett" képet 1925-ben szerezte meg a múzeum, keltezése szerint a XV. században készült, ám végül XX. századi hamisítványnak bizonyult.
Más esetekben a National Gallery megvásárolt híres mestereknek tulajdonított műveket, de a feltételezés téves volt. A korszerű technika igazolta, hogy 1845-ben jogos volt a gyanú, amely az ifjabb Hans Holbeinnek tulajdonított Férfi koponyával című mű eredetiségét vonta kétségbe. A mai eszközökkel már bizonyítani lehet, hogy a faalap, amelyre a képet festették, az ifjabb Holbein halála utáni időből való. A XIX. századi akvizíció már akkor kétesnek tűnt, és a múzeum igazgatója lemondásra kényszerült a botrány miatt - de csak most igazolódott be, hogy joggal vádolták hozzá nem értéssel.
Az ellenkezőjére is volt azonban példa. 1992-ig Raffaello (1483-1520) Szegfűs madonnáját másolatnak tekintették, ekkor azonban Pennynek a restaurálás során sikerült bebizonyítania, hogy a mester eredeti alkotása. A remekmű birtokosa akkor Northumberland hercege volt, a National Gallery 2004-ben megvásárolta tőle, már mint eredetit: 22 millió fontsterlingért.
Nicolas Penny szerint a múzeum birtokában lévő "hamis" képek közül nagyon keveset festettek eleve azzal a szándékkal, hogy becsapják a vevőt, de a híres alkotásokról számos másolat készült és rendszerint a képkereskedők mutatták be eredetiként az ilyen műveket
