Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Homokkőfallal a sivatagodás ellen

Homokkőfallal a sivatagodás ellen

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 26.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Eredeti ötlettel állt elő Magnus Larsson építész a sivatagosodás megfékezésére: hatezer kilométeres homokkőfalat emelne a Szaharán keresztül úgy, hogy a sivatag betonszilárdságúra keményített homokdűnéiből húzná fel a mesterséges gátat.

Elképzelését egy oxfordi tudományos tanácskozáson fejtette ki a BBC News jelentése szerint. A fal a nyugat-afrikai Mauritániától a kelet-afrikai Dzsibutiig húzódna a fekete kontinens északi felén. Építőanyagként magát a sivatagot használná fel Larsson: az amúgy folyamatosan mozgó és változó homokdűnéket egy baktérium segítségével megkötné. Elmondása alapján az elsősorban vizenyős területeken tenyésző Bacillus pasteurii hatására a homokszemcsék órák alatt összetapadnának, és betonszilárdságú képződményt alkotnának. "Egy olyan mikroorganizmusról van szó, amely kémiai úton mészpátot, egyfajta természetes cementet állít elő. Tulajdonképpen magát a sivatagot vennénk igénybe saját maga ellen" - magyarázta.

A baktériumot hatalmas mennyiségben "beinjekcióznák" a homokdűnékbe, vagy baktériummal töltött óriási léggömböket alkalmaznának a terítésre. A folyamat eredményeként a megkötött, szilárddá vált dűnék képeznék az afrikai földrészen keresztülhúzódó homokkőfalat.
Larsson szerint az elsivatagosodás veszélye száznegyven országot érint a világon. Szavai egybecsengenek azzal a 2007-es ENSZ-jelentéssel, amely a sivatag terjedését a legsúlyosabb környezeti problémának nevezte, rámutatva, hogy a folyamat a világ lakosságának egyharmadát fenyegeti.

Az észak-afrikai országok a közelmúltban saját tervvel álltak elő a sivatag kordában tartására: ők végtelen hosszúságban fákat telepítenének a szaharai homok továbbterjedésének megakadályozására.

Larsson azt mondta, hogy a Nagy Zöldsáv létrehozásának javaslat nem zárja ki az ő ötletét, sőt a kettő kiegészíti egymást. A homokkőfal egyfajta fizikai védelmet nyújtana a fasávnak, arról nem is beszélve, hogy a betondűnék maradnának még akkor is, ha az érintett országok nyomorban élő lakossága - mint várható - főzésre és tüzelésre kivágná a homokfogónak ültetett fákat.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór Rejtélyek

Ajánlott bejegyzések:

  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr937856732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard