Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nyolcvan éve született a világ legcsodáltabb asszonya

Nyolcvan éve született a világ legcsodáltabb asszonya

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 26.
Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban
2025-10-16 10:34:26

Két olimpiai bajnok, Szász Emese és Fodor Rajmund is kilép a valóság kereteiből, hogy misztikus lényként

Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
2025-10-14 09:25:02

Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a

Tiszta őrület – Woody Allen legújabb darabjának világpremierje Budapesten
2025-10-13 18:00:00

November 7-én a Centrál Színházban mutatják be Woody Allen legújabb vígjátékát, a Tiszta őrületet

Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
2025-10-13 17:08:25

Vigh Bálint új független filmje, a KONEKT az önismeret és a traumafeldolgozás kérdéseit vizsgálja egy

további bejegyzések a szerzőtől »

Nyolcvan éve, 1929. július 28-án született Jacqueline Lee Bouvier, John F. Kennedy amerikai elnök, majd Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnás felesége, a maga korában a világ egyik legcsodáltabb asszonya.

Jómódú, francia gyökerű katolikus családból származott, amikor 1947-ben bemutatták a társasági életben, őt választották meg "az év első bálozójának". Az egyetemen francia irodalmat tanult, majd a Washington Times-Herald fotósa és kolumnistája lett. 1952 májusában mutatták be John F. Kennedynek, s Jackie kezdetben fantasztának nézte a fiatal szenátort, aki arról beszélt, hogy ő lesz az Egyesült Államok elnöke. Egy év múlva összeházasodtak, s Kennedy 1960-ban megnyerte az elnökválasztást, nem kis részben felesége vonzerejének köszönhetően. 

Jackie minden idők legfiatalabb First Ladyjeként, 31 évesen költözhetett be a Fehér Házba, s megváltoztatta a washingtoni társasági élet stílusát. Az üres, merev fogadások helyét kötetlen, mégis elegáns vacsorák és partik vették át, melyekre művészeket is meghívtak. Ízlése, bája nők millióinak szolgált iránytűként, amit ő viselt, azt akarta hordani mindenki más is. Testtartása, járása tantárgy lett a manökeniskolákban, interjúk tömegét adta és állandóan fényképezték. A "köztársaság királynője" néha férjét is a háttérbe szorította, Kennedy egy látogatás után így élcelődött: én vagyok az a férfi, aki elkísérte Jacqueline Kennedyt Párizsba. 

Kennedy azonban egyáltalán nem volt mintaférj, szeretőinek egyre hosszabb
listáján számos filmsztár is szerepelt, közülük a legismertebb Marilyn Monroe volt. Jackie méltósággal tűrte John kicsapongásait, sosem beszélt megpróbáltatásairól, magánéleti boldogtalanságáról. Kétszer elvetélt, egy gyermeke néhány naposan halt meg, csak egy fia és egy lánya élte meg a felnőtt kort. 

Kennedy 1963. november 22-én Dallasban merénylet áldozata lett. "A nemzet özvegye" koporsóban fekvő férjének ujjára húzta jegygyűrűjét és a temetéssel befejezettnek tekintette életét. Amikor 1968-ban mindenben mellette álló sógorát, Robert Kennedyt is meggyilkolták, már egy görög sorstragédia hősnőjének tűnt az amerikaiak szemében. 

Ő azonban kilépett a politikából és a Kennedy-klán életéből. 1968-ban a világot sokkolva férjhez ment a nála 28 évvel idősebb görög hajómágnás Onassziszhoz. Bár ezzel és a 28 oldalas házassági szerződéssel vélhetőleg a nyugalmat és az anyagi biztonságot akarta biztosítani a maga és a gyermekei számára, egyikben sem lett része. Továbbra is paparazzók serege kísérte, a megromlott házasságból csak a pénzről folyó marakodás híre szivárgott ki, s Onasszisz 1975-ben bekövetkezett halála után Jackie "alig" 20 millió dollárt örökölt. 

Ezután New Yorkba költözött, a nyilvánosságtól visszavonultan élt idős barátjával, a gyémántkereskedő Maurice Tempelsmannal és a Doubleday kiadóvállalat szerkesztőjeként dolgozott. Örömöt gyermekeiben és unokáiban lelt 1994. május 19-én bekövetkezett haláláig, utolsó óráit családja körében töltötte. 

A közvélemény szemében ő testesítette meg a nemes fennköltséget, a fiatalság kecsességét és az ízlés gazdagságát, a XX. század egyik mítosza maradt.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Dongó a Zeneakadémián Dongó a Zeneakadémián
  • Dalokból szőtt történelem – megjelent a Dalszerző Bookazin Dalokból szőtt történelem – megjelent a Dalszerző Bookazin
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
  • Újra színpadon Eötvös Péter utolsó operája, a Valuska Újra színpadon Eötvös Péter utolsó operája, a Valuska
  • Tori Amos: az „In Times of Dragons” albumával érkezik Magyarországra Tori Amos: az „In Times of Dragons” albumával érkezik Magyarországra

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr77856680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard