Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Nyolcvan éve született a világ legcsodáltabb asszonya

Nyolcvan éve született a világ legcsodáltabb asszonya

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 26.
Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

Új tagokkal lép fel az Analog Balaton
2026-09-14 12:09:37

Új lemez, újrahangszerelt dalok, barátokból álló zenekar és egy kizárólag erre az alkalomra megálmodott

további bejegyzések a szerzőtől »

Nyolcvan éve, 1929. július 28-án született Jacqueline Lee Bouvier, John F. Kennedy amerikai elnök, majd Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnás felesége, a maga korában a világ egyik legcsodáltabb asszonya.

Jómódú, francia gyökerű katolikus családból származott, amikor 1947-ben bemutatták a társasági életben, őt választották meg "az év első bálozójának". Az egyetemen francia irodalmat tanult, majd a Washington Times-Herald fotósa és kolumnistája lett. 1952 májusában mutatták be John F. Kennedynek, s Jackie kezdetben fantasztának nézte a fiatal szenátort, aki arról beszélt, hogy ő lesz az Egyesült Államok elnöke. Egy év múlva összeházasodtak, s Kennedy 1960-ban megnyerte az elnökválasztást, nem kis részben felesége vonzerejének köszönhetően. 

Jackie minden idők legfiatalabb First Ladyjeként, 31 évesen költözhetett be a Fehér Házba, s megváltoztatta a washingtoni társasági élet stílusát. Az üres, merev fogadások helyét kötetlen, mégis elegáns vacsorák és partik vették át, melyekre művészeket is meghívtak. Ízlése, bája nők millióinak szolgált iránytűként, amit ő viselt, azt akarta hordani mindenki más is. Testtartása, járása tantárgy lett a manökeniskolákban, interjúk tömegét adta és állandóan fényképezték. A "köztársaság királynője" néha férjét is a háttérbe szorította, Kennedy egy látogatás után így élcelődött: én vagyok az a férfi, aki elkísérte Jacqueline Kennedyt Párizsba. 

Kennedy azonban egyáltalán nem volt mintaférj, szeretőinek egyre hosszabb
listáján számos filmsztár is szerepelt, közülük a legismertebb Marilyn Monroe volt. Jackie méltósággal tűrte John kicsapongásait, sosem beszélt megpróbáltatásairól, magánéleti boldogtalanságáról. Kétszer elvetélt, egy gyermeke néhány naposan halt meg, csak egy fia és egy lánya élte meg a felnőtt kort. 

Kennedy 1963. november 22-én Dallasban merénylet áldozata lett. "A nemzet özvegye" koporsóban fekvő férjének ujjára húzta jegygyűrűjét és a temetéssel befejezettnek tekintette életét. Amikor 1968-ban mindenben mellette álló sógorát, Robert Kennedyt is meggyilkolták, már egy görög sorstragédia hősnőjének tűnt az amerikaiak szemében. 

Ő azonban kilépett a politikából és a Kennedy-klán életéből. 1968-ban a világot sokkolva férjhez ment a nála 28 évvel idősebb görög hajómágnás Onassziszhoz. Bár ezzel és a 28 oldalas házassági szerződéssel vélhetőleg a nyugalmat és az anyagi biztonságot akarta biztosítani a maga és a gyermekei számára, egyikben sem lett része. Továbbra is paparazzók serege kísérte, a megromlott házasságból csak a pénzről folyó marakodás híre szivárgott ki, s Onasszisz 1975-ben bekövetkezett halála után Jackie "alig" 20 millió dollárt örökölt. 

Ezután New Yorkba költözött, a nyilvánosságtól visszavonultan élt idős barátjával, a gyémántkereskedő Maurice Tempelsmannal és a Doubleday kiadóvállalat szerkesztőjeként dolgozott. Örömöt gyermekeiben és unokáiban lelt 1994. május 19-én bekövetkezett haláláig, utolsó óráit családja körében töltötte. 

A közvélemény szemében ő testesítette meg a nemes fennköltséget, a fiatalság kecsességét és az ízlés gazdagságát, a XX. század egyik mítosza maradt.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
  • Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
  • „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
  • Etnofon az I. OniFeszt-en Etnofon az I. OniFeszt-en
  • Létezik gyógyító múzeum?! Létezik gyógyító múzeum?!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr27856680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása