165 éve született Ilja Repin orosz festő, a realista festészet egyik legnagyobb alakja, aki új stílust teremtett páratlanul valószerű képeivel, és habár nem volt a szovjet rendszer híve, a Szovjetunióban ennek ellenére is a szocialista realizmus megteremtőjeként és legnagyobb alkotójaként tekintettek rá.

1873 és 1876 között Itáliában és főként Franciaországban élt, tapasztalatokat gyűjtött, dolgozott. Hazatérve szülővárosába, majd Moszkvába ment, végül Szentpéterváron telepedett le, ahol csatlakozott a Képzőművészek Vándorkiállítási Társaságába tömörült művészek csoportjához. A csoport jelentős szerepet játszott a 19. századi orosz festészet megújításában, az Akadémia túlzottan merev normáinak oldásában. Repin művészete az 1880-as években teljesedett ki. Szinte minden műfajban otthon érezte magát, témáit ebben az időszakban gyakran az ukrajnai vidéki életből merítette, számos zsánerképet festett. Alkotásaival rendszeresen részt vett a társaság kiállításain.

Az 1894-1907 között a Művészeti Akadémia tanára, két évig rektora is volt, emellett egy magán festőiskolában is tanított; nála tanult többek között B. M. Kusztogyijev és I. E. Grabar. A századforduló ünnepelt művészegyéniségei közé tartozott, több európai művészeti akadémiai is tagjává választotta. 1899-ben finn területre költözött, és élete utolsó három évtizedében szinte megszakítás nélkül ott élt és alkotott. Bár hazaköltözhetett volna, többször hívták és a szovjet pártvezetés is megpróbálta rábeszélni, ő nem élt a lehetőséggel. Soha nem tért vissza a szovjetté lett Oroszországba, saját házában hunyt el és annak parkjában temették el 1930 őszén.
Legismertebb művei közé a Hajóvontatók a Volgán (1873), a Húsvéti körmenet a Kurszki kormányzóságban (1880-1883), a Rettegett Iván és fia (1885) vagy a Golgota (1925).