Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kihalhat Európa legnagyobb emlősállata

Kihalhat Európa legnagyobb emlősállata

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 07.
Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
2023-09-22 06:00:00

A KÜLKÖRÚT szervezői idén ősszel is tartalmas és ingyenes programokkal várják a józsefvárosiakat és minden

Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
2023-09-21 06:00:00

A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére október 10-én egy újabb könyv érkezik. A világpremier napján egy

Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
2023-09-08 11:03:52

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készíti legújabb

„Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
2023-09-05 19:00:00

A szeptemberben induló új podcastsorozatban Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus kilépve

további bejegyzések a szerzőtől »

Európa legnagyobb emlősállatát, az európai bölényt még mindig a kihalás fenyegeti annak ellenére, hogy csaknem kilencven éve munkálkodnak megmentésén.

Lengyel kutatók kiderítették, hogy a két, tisztavérű vadon élő csorda egyikének valós állománynagysága mindössze huszonöt egyed - a négyszázas csapatlétszám ellenére. A három méter hosszú, két méter magas és akár kilencszáz kilós állatok az első világháború következményeként 1919-ben kihaltak a szabad természetben. A húszas évek elején a biológusok úgy döntöttek, visszahozzák a bölényeket a vadonba. Összesen 54 egyed élt fogságban akkoriban, ezekből került ki a Lengyelország és Fehéroroszország határán elterülő Bialowieza erdőbe visszatelepítendő hét egyed, négy bika és három tehén.


A ma élő példányok mindössze egy bikától származnak, génállományuk 90 százaléka pedig két alapítótól ered. Ezt hívják "palacknyakhatásnak": az állomány pár egyedre csökken, ennek következtében a genetikai változatosság szélsőségesen leszűkül.

Ma összesen 1400 egyed él világszerte, ebből Bialowiezában mintegy négyszáz a határ mindkét oldalán, külön populációt képezve.

Malgorzata Tokarska, a lengyel tudományos akadémia bialowiezai emlőskutatási intézetének biológusa arra volt kíváncsi, mennyire látszik meg a palacknyakhatás a mai állományon. Kollégáival 178 egyed genetikai anyagát vizsgálta meg tizenkét ponton. Rég elpusztult állatok koponyájának és fagyasztott lágy szöveteinek elemzésével a kutatóknak 1950-től kezdve minden évtizedből sikerült információhoz jutniuk.

A genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az effektív populáció mindössze huszonöt állatot számlál - írják a kutatók a Linné Társaság Biological Journal című folyóiratában.

Az effektív populáció az állatok genetikai sokféleségét méri, megjósolható belőle, milyen túlélési esélyei vannak egy fajnak. Mindig alacsonyabb, mint a tulajdonképpeni egyedszám, mivel általában nem mindegyik egyed szaporodik, és az ivararány is eltolódhat. Ám az európai bölénynél látszik, hogy a vizsgált állomány nem tért magához a XX. század eleji drámai események óta.

Ahhoz, hogy egy faj túlélése biztosított legyen, tényleges populációja legalább ötven állat kell, hogy legyen. Amíg ezt a számot el nem éri, súlyosan veszélyezteti a beltenyészet és nehezen alkalmazkodik a változó környezeti viszonyokhoz.

A vizsgált lengyel állományon belül nagyfokú a beltenyésztettség, a genetikai vizsgálatok pedig megerősítették ezt - magyarázta Tokarska a BBC hírportál szerint. Hozzátette, hogy nem sokat tehetnek ez ellen, mivel nincsenek eltérő genetikai állományú bölények - mind ugyanattól a hét egyedtől származnak. A legtöbb, amit tehetnek, hogy fenntartják és bővítik a bölénybarát környezetet az állatok számára.

Tokarska most kezdi a fehérorosz bölények vizsgálatát. Bár egyazon egyedek leszármazottai, a két mai populáció genetikai állománya enyhén eltér egymástól. Amennyiben ez bebizonyosodik, lehetséges lenne összeengedni a két csorda egyes egyedeit, ezzel javítva az állomány túlélési esélyeit.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről
  • Fény derülhet Tanzánia titkaira Fény derülhet Tanzánia titkaira
  • Hurrá, itt a gyereknap! Hurrá, itt a gyereknap!
  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr677857462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard