Rómától északra egy gazdag villa maradványait fedezték fel, amely a régészek feltételezése szerint Vespasianus császár szülőháza lehetett. A feltárásokat egy húsztagú régészcsapat végezte, amelyben az olaszok mellett brit és francia archeológusok vettek részt.

Filippo Coarelli ásatásvezető régészprofesszor szerint számos jel utal arra, hogy itt láthatta meg a napvilágot a császár bő kétezer évvel ezelőtt. Az egyik ilyen támpont maga a helyszín - az ókori villa Rómától 70 kilométerre északkeletre fekszik, itt helyezkedett el egykoron Falacrinae városa. Egyébként a város romjait is csupán 2005-ben találták meg.

A professzor szerint a másik támpont, hogy egy luxusvilláról van szót, ilyet csak egy nagyon tehetős személy engedhetett meg magának, amilyen Vespasianus apja volt, aki a térség bankárjának számított.

A Kr. u. I. században épült villa gazdagon díszített, 14.000 négyzetméteres alapterületű épületegyüttes.

A régészek mindmostanáig nem voltak biztosak, hogy valóban Vespasianus szülőházát találták meg. Mint Filippo Coarelli professzor rámutatott, az adott korból származó villák falain nincsenek feliratok, ami bonyolítja a kutatók dolgát, így nehezebb azonosítani az egykori tulajdonosokat.

Titus Flavius Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, Kr. e. 9. november 17-én született Falacrinae városában (mai Rieti környéke).

Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.

Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben Vespasianus uralmát

A polgárháború és Nero őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki a Kr. u. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt.

Vespasianus szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézett. Intézkedései egyike a nyilvános illemhelyek megadóztatása volt, amelyek a császárnak köszönhetően a város egész területén megtalálhatóak voltak. Bírálóinak a császár azt válaszolta, hogy a pénznek nincs szaga (Pecunia non olet).

A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus fő művének, Kr. u. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel a 75 ezer nézőt befogadó arénát.