Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A hadsereg, mely csak egy nőt szolgált

A hadsereg, mely csak egy nőt szolgált

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 13.
A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában
2025-09-11 15:55:34

A Hagyományok Háza új évadában a magyar népi kultúra életerejét és gazdagságát ünnepli: tánc, zene

Cannes-tól Velencéig: nemzetközi sikerfilmek érkeznek a Mozinet Filmnapokra
2025-09-11 07:34:38

Fesztiválsikerek, friss magyar alkotások és különleges filmes élmények várják a közönséget a 15. Mozinet

Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
2025-09-10 12:00:00

Fény, tudomány és művészet találkozása: a More Than Human című nemzetközi tárlat az emberi nézőpontot

VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában
2025-09-10 09:49:39

Marics Peti és Valkusz Milán hatalmas bulival zárja az évet az Arénában – slágerek, meglepetésvendégek és

további bejegyzések a szerzőtől »

 Császárnőt, s nem az első kínai császárt, Csin Si-huang-ot (Qin Shihuang, Kr. e. 259-210) voltak hivatottak szolgálni a túlvilágon a híres terrakotta hadsereg agyagkatonái - véli egy kínai történész.

Az agyaghadsereget, amely 1974-ben Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, kutat ásó parasztok révén került napvilágra, a modernkori régészet egyik legnagyobb felfedezésének tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, majd egy év után technikai okok miatt beszüntették. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált. A 230-szor 62 méteres gödör a feltételezések szerint eredetileg körülbelül hatezer életnagyságú terrakottafigurát rejtett, ezekből találtak meg több mint ezret az előző feltárások során. Ez év júniusában kezdődött meg a harmadik feltárás. Az ásatások során a három gödör közül a legnagyobbikat tárják fel, a munkálatokat legalább egyévesre tervezik.
A "hadseregben" íjászok, lövészek és kocsihajtók "szolgáltak", arra voltak hivatottak, hogy segítsék az első kínai császárnak megtartani hatalmát a túlvilágon. 

Csen Csingjüan (Chen Jingyuan) kínai történész új könyvében, Az igazság a terrakotta hadsereg ügyében című művében kifejti elméletét, miszerint az agyagvitézprojekt ötlete Csin Si-huang egyik felmenője, Hszüan (Xuan) császárnő agyában született meg, aki 55 évvel az első kínai császár születése előtt hunyt el. 

A történész 63 szempontot ismertet elmélete alátámasztására, ezek mindenekelőtt az agyagvitézek hajviselete, s ruházata. A terrakotta katonáknak olyan volt a "frizurája", mint annak a kisebbségnek a hagyományos hajviselete, amelyhez a császárnő tartozott. 

További érv az agyagkatonák színpompás ruházata, Csin Si-huang udvarában ugyanis a fekete színű viselet dominált. A legfőbb érv azonban, hogy Hszüan volt a kínai történelem egyik leghatalmasabb uralkodónője volt, irányítása alatt bőség és prosperitás jellemezte az államot, így elegendő anyagi forrás állt a rendelkezésére egy ilyen nagyszabású projekt megvalósításához. Mindennek a tetejébe az agyaghadsereg eléggé távol "állomásozik" a császár föld alatti mauzóleumától. 

A kínai szakértők többsége azonban nem ért egyet a történész elméletével. Liu Csancseng (Liu Zhancheng), az ásatásokat irányító régész szerint Csin-császár a terrakotta harcosok jogos tulajdonosa. "Az agyagkatonák a császár mauzóleumának területén vannak. Fegyvereiken a császár miniszterelnökének neve olvasható, s a terrakotta figurákra ugyanazok a stílusjegyek jellemzőek, mint ami a mauzóleum egészére" - sorolta az ellenérveket a régész. 

Ráadásul, mint Liu Csancseng rámutatott, a fekete színű ruhákat csupán jeles alkalmakkor, például különböző szertartásokon viseltek az első kínai császár udvarában, de semmiképp sem a hétköznapokon. "Nem volt szokás, hogy az emberek állandóan feketében járjanak" - mutatott rá Liu Csancseng. 

Ajánlott irodalom
KGB




tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
História Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában
  • Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
  • VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában
  • Előzetest kapott az Árva – itt a Saul fia rendezőjének új filmje Előzetest kapott az Árva – itt a Saul fia rendezőjének új filmje
  • Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr677857834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard