Czimbal Gyula fotográfus művészekről, természetről, állatokról és Budapestről készített mintegy 40-50 képéből nyílik kiállítás hétfőn a budapesti József Attila Klubban.
Ahogy mesélte, hosszan dolgozik egy-egy művészportrén, van, akit egy évig próbál "becserkészni", vagyis lencsevégre kapni, mert izgatja a művész személyisége, nem csak a művei. Szenvedélyesen dolgozik, úgy tartja, hogy az elkészült fotó ajándék, amivel a másikat megörvendezteti. Külön jó érzés, ha az is elégedett, akiről a fotó készült. "A festőecset, a hegedű vagy a cselló vonója az az eszköz, amellyel a művész a belső világát kifejezi, személyisége azonban titok, csak néha tárul föl, nekem ez kegyelmi pillanat" - magyarázta Czimbal Gyula.
Fekete-fehér fényképeket is kitesz a tárlatra, mégpedig a Háros-sziget elhaló, pusztuló fáiról, faágairól. Nagyon sokat dolgozik ott, mégpedig külön engedéllyel, másként nem is lehet az 1970-es évek óta védett területre, a "magyar őserdőbe" belépni - mondja. Vonzza a víz és a jó fényviszonyok, mint például Budapest a Dunával hajnali derengésben vagy késő esti fényben - ilyen típusú képei is láthatók lesznek. Sokat dolgozott az állatkertben, az orrszarvút figyelte, amikor a szomszédban az elefánt fölfelé kunkorította a farkát, ezt azonnal lefotózta, meg a zebra csíkjait.
Mint mondta, hogy a család "menekül" előle, mert sokszor előfordult, hogy autóval mentek valahova, ő észrevett valamit, félreállt, s az egész "csapatnak" várnia kellett, míg például a gólyák össze nem jöttek, és a papa le nem fotózta őket. Öt gyermeke közül - 13 és 23 év közöttiek - már csak a 13 éves hajlandó a szülőkkel utazni - tette hozzá.
Czimbal Gyula fotókiállítása augusztus 29-ig tart nyitva a József Attila Klubban.
