Üde színfolt a hazai és szlovén zenei palettán: Kisha balkáni elemekkel tűzdelt finom downtempo muzsikája mindenkit elvarázsol, aki egyszer meghallja. Ady-versek, turkológia, terhesség és lakberendezés: a zenekar énekesnőjével, Andja Maric-kal beszélgettünk.
Mindkettő. Horvátországban nőttem fel, de Magyarországon töltöttem a nyarakat. Anyukám velem együtt tanult meg horvátul beszélni. Magyar meséket hallgattam, magyar rajzfilmeket néztünk, magyar gyerekdalokat és zenéket hallgattunk, amíg a suli el nem kezdődött. Mindig is mindkettőnek éreztem magamat - magyarnak és horvátnak, egyszerűen egy mix vagyok.
Mindkét nyelvet egyaránt használtad régen is?
Az volt a szuper érzés, hogy a tesómmal és anyukámmal van egy „titkos” nyelvünk, amit senki sem ért. Így mindig meg tudtunk beszélni mindent más emberek előtt úgy, hogy nem is tudták, miről beszélünk. Ez pláne akkor volt jó, mikor anyu kiabált, vagy haza rendelt minket az ablakon keresztül – mi mégis mindig azt mondtuk a barátainknak, hogy maradhatunk még egy kicsit. De ez nem is volt olyan különleges. A legjobb barátnőm anyja lengyel volt, ő is így nőtt fel. Imádtam gyermekkoromban a magyar szinkront a mesékben, sokkal jobbak voltak, mint a horvátok. Tetszett a sok zene és a magyar ének a magyar családomban.
Milyen hatások értek, ami miatt úgy döntöttél, énekesnő leszel?
Egy jó pár zenész és együttes volt rám hatással. Nagyon sokat énekeltünk a testvéremmel (Jeronim Szabolcs, horvát rockzenész - a szerk.), de nem akartunk zeneiskolába járni. Emlékszem, nagyon megharagudtunk anyura, mikor zeneiskolába íratott minket. De aztán mégis elvégeztük.
1998-ban harmadik lettél a horvátországi szépségkirálynő választáson. Miért indultál?
Mert 16 éves koromtól kezdve manökenként dolgoztam. Jó pénz volt, és ebből tudtam megvenni az első gitárt, hangszórót, mikrofont, ami akkor nagyon sokba került. A testvéremmel volt egy rockzenekarunk és elkészítettünk egy teljes albumot, de sehogy sem tudtunk kiadót találni. Az ügynököm mindig azt mondta: "Ebben az országban csak a focisták és a szépségek érdekelik az embereket. Ne légy buta, menj el a versenyre, és majd találsz kiadót." Így is lett.
Tanultál valami mást is, mielőtt énekesnő lettél?
Hungarológiát és turkológiát a Bölcsészeti Egyetemen. Aztán angolt és spanyolt a Ljubljanai Filozófiai Egyetemen, de nem fejeztem be egyiket sem. Elvitt az élet máshová.
Egyszerűen csak írtam a dalokat, és éreztem, hogy van mondanivalóm a világnak. A Flare (a volt rockegyüttesünk) népszerűvé vált, aztán szerencsére folytattam, mivel úgy tűnt, van közönség, akit érdekel, mi zajlik a fejemben.
Két Ady-vers is található a Nyár című lemezen: a Tüzes seb vagyok, és A halál rokona. Miért pont ezt a kettőt választottad?
Mert a pusztában nőttem fel. Nagyon azonosulni tudok Ady melankóliájával. Sokszor kicsinek és érvénytelennek éreztem magam a világgal szemben. Ady korában sokkal szomorúbb volt az élet, mégis, a verseiben mintha mindig lenne remény.
Adyn kívül mit olvasol szívesen?
Marija Juric Zagorkát szeretem - ő a zágrábi boszorkányokról írt. A kedvenc férfi íróm cseh: ő Milan Kundera.
Mit hallgattál kislánykorodban?
Michael Jacksonnal kezdtem. Aztán jött a Eurhythmics, Madonna, Cyndi Lauper. De amikor a Guns N' Roses-t meghallottam, ők lettek a legnagyobb szerelmeim. Nagy szerencsém volt, hogy 14 éves koromban meg is ismertem őket személyesen Budapesten, a Faith No More gitárosának köszönhetően. Őt a Keleti pályaudvaron ismertük meg, mikor megérkezett a vonatunk Zágrábból. Anyu telefonálni ment a nagymamámnak, és egyszer csak odasétált hozzánk Jim Martin, és ránk köszönt. Unatkozott, ezért anyukám meghívta őt egy konyakra a nagyi lakásába. Ez a történet mozdított meg bennem valamit – láttuk, hogy a nagy sztárok is csak egyszerű, szerény emberek. Úgy gondoltam, nem lehetetlen, hogy én is nagy sztár lehetek egy nap. Még nem valósult meg, de ezen dolgozom.
2003 óta Szlovéniában élsz. Miért költöztél oda, és milyen ott az élet?
Terhes lettem a szlovén barátomtól, aki azóta a férjem. A terhesség először nagy sokként ért, nem akartam gyereket 26 évesen, és úgy éreztem, vége az életemnek. Elvesztettem a barátaim többségét, a munkámat a televízióban, a kiadó azt mondta, hallani se akar egy terhes rocker nőről, a zenekar is kitagadott. Miután két hónapig nem csörgött telefonom, elbúcsúztam Zágrábtól és megfogadtam, ide már nem jövök vissza. Ljubljanában a nulláról kezdtem. Senkit sem ismertem, csak ültem az MTV előtt és szoptattam a kisbabámat, azt gondolva: nekem ott a helyem.
Azért mégiscsak össze tudtad egyeztetni az anyaságot és a karriert. Sokat utazol mostanában?
Rengeteget, mivel csak az ilyen életmódot ismerem. A két dédim között is ezer kilométer volt, így mindig utaztunk. Most is Zágrábba, Ljubljanába, Londonba, Helsinkibe visz a munkám, most pedig Magyarországra hozott a zenei karrierem. Ezt szeretem, imádok vezetni.
Miért Kisha a zenekar neve?
Akartam egy olyan nevet, amit a magyarok, a horvátok, angolok, szlovének ki tudnak ejteni. A Kisha szó esőt jelent horvátul, bosnyákul és szerbül. Nekem az eső gyönyörű dolog, a tisztulásra emlékeztet. Olyan, mint a sírás, ami lemossa a bánatot a szívünkről.
Miről szeretsz énekelni?
A dalaim mindig arról szólnak, amit már átéltem, ilyen vagy olyan módon. Így tisztázom magammal a bánataimat, a problémáimat, a kérdéseimet, így segítek magamon. Ez számomra pszichoterápia.
Hárman vagytok a zenekarban, milyen a közös munka?
Hárman írtuk a dalokat. Azután persze mindenki beletette saját magát. Janez (a harmonikás) nagyon híres és elismert zenész Szlovéniában, ahogyan Macro Grabber is. A kihívás a magyar nyelv volt - számukra nagyon egzotikusnak hangzott. Ez volt az első olyan projektjük, ahol nem értették az éneket - csak a nyelv hangzására koncentráltak, ami viszont nagyon tetszett nekik.
Az album hangmérnöke az ipari és elektronikus zene legendás együttesének, a volt kommunista Jugoszláviában a rendszer ellenségének titulált Laibach producere, Iztok Turk volt, aki a produceri munkát is részben vállalta. Honnan ismeritek egymást?
Iztoknak és a Laibachnak nincs stúdiója, a szlovén Dj legendának, DJ Umeknek viszont van. Ők csak a vendégei már évek óta, Iztok pedig a hangmérnöke, tanítója és kollegája egyben. Mikor Umekkel együtt dolgoztam (egy albumon, és néhány maxin) Iztok épp ott dolgozott, mint hangmérnök. Ő egy fura kis ember. Nagy szakértő, és még nagyobb különlegesség. Megismertem őket Marcoval, a producerünkkel és zenetársammal, akinek Iztok lett a mentora. Iztok nagyon szigorú. Ha nem jól csinálod, mindent, amit épp csinál, abbahagyja, és kimegy szó nélkül a stúdióból. Szerencsére ilyen csak egyszer történt meg velünk. Marcot sok mindenre tanította meg, és én is tőle tanultam meg például a Logic zeneprogram használatát. Én voltam az első olyan nő, akit a komputeréhez engedett, ezt is csak azért, mert Umek nagyon tisztel és szeret engem. Az elején egy kicsit ugyan szemtelen volt velem, de helyre tettem egy megjegyzéssel: azt mondtam neki, próbálja megbocsátani nekem a nememet, és próbáljon a tehetségemre koncentrálni. Ezek után már nagyon jól dolgoztunk együtt. Mindenre megtanított, megmutatta a szakmai titkait, szóval ő nagyon jó tanár. De nem tűri, ha nem vagy felkészülve. Alig beszél valamit, csak bólintgat a fejével.
Legutóbbi ljubljanai fellépéseteken a színpadot egy szobának rendeztétek be, japán modern táncosok léptek fel és vj szórakoztatta a közönséget. A lakberendezés a hobbid, így összekötötted a kellemest a hasznossal?
A horvát csatornán volt egy lakásberendezési műsorom, ahol a férjemmel összesen negyven lakást rendeztünk be. A színpadi szobát is én rendeztem be, a bútorokat szerte Ljubljanából hozattam; különleges élményt akartam nyújtani a nézőknek. Nekem ez nagyon fontos, a fiúknak egyáltalán nem.
Mennyit dolgoztál a saját színpadi megjelenéseden?
Mindig profikkal dolgoztam. A jelenlegi imidzsem Empera3zz (elismert szlovén művész) alakította ki - a sminkért ésa hajamért ő felelős, a ruháimat Király Gabi válogatta. Vele nagyon szeretek dolgozni, mert egyforma az ízlésünk. Tudják, mit csinálnak, én pedig hagyom magam.
Muszáj megkérdeznem: a hajad természetesen ilyen dús?
Nem,mindig három órát kell ülnöm a székben, amíg Empera kollegám türelmesen megcsinálja. De így képzelt engem el, én pedig szót fogadok.
Változtatott téged valamiben a zenekar?
Ó, igen. Ők nagyon profik, és már nekem is annak kell lennem. Szinte nincsenek próbáink, mert mindenki tudja a maga dolgát, és ez nekem nagyon unalmas, mert szeretek gyakorolni az együttesemmel. Sajnos, most egyedül csinálom, de legalább a koncerteken jól kiélem magamat.
