Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nyolcvan éve nincs velünk a nagy alapító

Nyolcvan éve nincs velünk a nagy alapító

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 17.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Vannak olyan jelentős személyek, akiknek a halála óta eltelt éveket is számon kell tartani. Nem másért: mit tettek az utódok az óriási életművel. Nyolcvan éve nincs velünk valaki.

Nyolcvan éve, 1929. augusztus 19-én halt meg Szergej Gyagilev, az orosz művészetek mecénása, a balettművészetet forradalmasító Orosz Balett megszervezője.
Augusztus végén Londonban kalapács alá kerül egy gyerekzseni
ITT!

1872. március 31-én született módos vidéki családban. A szentpétervári egyetemen szerzett jogi diplomát, miközben a konzervatóriumot is látogatta. Zenei álmaiból Rimszkij-Korszakov ábrándította ki, aki tehetségtelennek nevezte, így Gyagilev a művészetszervezésbe vetette magát. Alekszandr Benua (Alexander Benois), az orosz szecesszió későbbi vezéralakja társaságában Mir iszkussztva (A művészet világa) néven művészeti kört és avantgárd folyóiratot alapított, emellett művészetelméleti írásokat publikált.

A cári színházak rendezőjeként és az igazgató tanácsadójaként működött, a művészetek mecénásaként kiállításokon mutatta be az orosz közönség előtt a kortárs külföldi képzőművészetet, majd 1907-től az "orosz évadok" keretében külföldön népszerűsítette az orosz művészek munkáit, ebből nőtt ki a század balettművészetét meghatározó Orosz Balett (Ballets Russes).

A társulatot Gyagilev 1909-ben a szentpétervári Mariinszkij és a moszkvai Bolsoj Színház legkiválóbb táncosaiból alapította, koreográfusnak Mihail Fokint kérte fel. A világot lenyűgöző Orosz Balett egyfajta "összművészetre" törekedett több művészeti ág, illetve az avantgárd törekvések egyesítésével. 1909-ben világszenzációt jelentett a Sztravinszkij zenéjére előadott Tűzmadár, a Tavaszi áldozat bemutatója pedig botrányba fulladt. Komponált számukra Debussy, Ravel, Prokofjev, Richard Strauss, Respighi, a díszletek, a látvány, a jelmezek tervezéséhez, az irodalmi alapok elkészítéséhez pedig olyan művészeket nyertek meg, mint Picasso, Miró, Jean Cocteau, Henri Matisse, Coco Chanel.

A társulat tagja volt a legendás Anna Pavlova, aki Fokin A hattyú halála című koreográfiáját minden idők egyik legnépszerűbb táncszólójává tette, valamint a "balettzseni" Vaclav Nyizsinszkij, akit később azért távolított el a féltékeny Gyagilev, mert elvette a magyar Márkus Emília színésznő lányát. A koreográfiákat 1914-ig Fokin, az ő távozása után Léonide Massine, Serge Lifar, George Balanchine, Nyizsinszkij és testvére, Bronyiszlava Nyizsinszka készítette, munkáik nyomán született meg a modern balett.

Gyagilev cárista nézetei miatt 1917 után nem térhetett vissza hazájába, az orosz Balett monte-carlói székhellyel, szinte állandóan turnézva működött. A kísérletező szellemű, új táncnyelvet hozó merész előadások (Gyagilev jelszava a "Kápráztass el" volt) nagy visszhangot, számos alkalommal heves indulatokat és botrányokat keltettek. Gyagilev halálát követően a csoport feloszlott, több tagja önálló társulatot alapított. Az orosz balett hatással volt a francia "Vadak" festőcsoportra és az art deco stílus kialakulására is, alapítójának nevét ugyanakkor a Szovjetunióban fél évszázadon át csak a burzsoá dekadencia elrettentő példájaként emlegették.

Szergej Gyagilev 1929. augusztus 19-én halt meg Velencében, emlékére Permben zenei fesztiválokat rendeznek, 2000-ben pedig bélyeget adtak ki Oroszországban.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tánc Ügyelő Élő kultúra

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián
  • Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza
  • Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr567858076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard