A 35 éves korában elhunyt Wolfgang Amadeus Mozart halálát valószínűleg streptococcus fertőzésből származó szövődmények okozták - állapította meg egy holland kutatás.
Halotti bizonyítványában a halál okaként a köleshimlőt jegyezték be, de az Amszterdami Egyetem kutatói szerint a Mozart halálára vonatkozó tanulmányok a legkevésbé sem nevezhetők megbízhatónak, hisz azokat a zeneszerző utolsó napjai szemtanúinak a beszámolói alapján írták, évtizedekkel a halála után.
Az új tanulmány, amely az Annals of Internal Medicine című folyóiratban jelent meg, az 1791-es bécsi halotti nyilvántartás jelentésén alapul, ami szélesebb összefüggésbe helyezi a Bécsben elhunyt zeneszerző halálát.
Mozart halálát streptococcus fertőzés okozta - sok bécsi lakos kapta el ezt a baktérium okozta fertőzést akkoriban -, amely nála halálos vesekomplikációval is járt. A fertőzés a város katonai kórházából indulhatott ki - mondta el Richard Zegers, az Amszterdami Egyetem kutatója.
Mozart hetedik szimfóniája Ton Koopman karmester vezetésével, az Amsterdam Baroque Orchestra előadásában (1991)
Mozart gyulladásos láz tüneteivel esett ágynak, duzzanatok és kiütések keletkeztek a testén, rossz volt a közérzete, fájt a háta, ami megegyezik a streptococcus-fertőzés tüneteivel, de nála a kór vesegyulladást is okozott.
Zeger szerint az is lehet, hogy Mozartnak skarlátja volt, amelyet szintén a streptococcus baktérium okoz, de ez kevésbé valószínű, mert a szemtanúk arról számoltak be, a zeneszerzőn a betegség vége felé jelentek meg a kiütések, a skarlátnál viszont azok a betegség korai időszakában megjelennek.
A torok streptococcális fertőzése mandulagyulladást (tonzillitisz), seb- és bőrfertőzéseket, a vér fertőződését (szeptikémia), skarlátot, lázat, tüdőgyulladást, reumás lázat, Sydenham-chorea-t (vitustánc) és vesegyulladást (glomerulonefritisz) okozhatnak.
Ajánlott olvasmány
Kiszivattyúzták Wahlberg tüdejét ITT
