Csaknem száz aprócska mérgeskígyó cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykert nemrégiben átadott Mérgesházában. Szóval csak óvatosan, hogy a cím ne legyen igaz.

Alig két hónap telt el a Fővárosi Állat- és Növénykert idei legnagyobb beruházásának számító Mérgesház megnyitása óta, ám az itt bemutatott mérgeskígyók máris szaporodásnak indultak. Az elmúlt hetekben összesen csaknem száz kiskígyó jött a világra, köztük 48 puffogó vipera (Bitis arietans), 32 gaboni vipera (Bitis gabonica), 11 keleti gyémántcsörgőkígyó (Crotalus adamanteus) és 8 sivatagi szarvascsörgőkígyó (Crotalus cerastes).
Ezek a fajok a mérgeskígyók körében a veszélyesebb fajok közé tartoznak, hiszen a kifejlett gaboni viperák a legnagyobb méregfogú és legtöbb mérget termelő mérgeskígyónak számítanak, a gyémántcsögőkígyót Észak-Amerika legveszélyesebb kígyófajának tartják, a puffogó vipera pedig arról nevezetes, hogy Afrikában e fajhoz kötődik a legtöbb halálos kígyómarás.

Az említett kígyófajok – a hüllők többségével ellentétben – nem raknak tojásokat, pontosabban azokat a testükben költik ki, így végül eleven utódokat hoznak a világra.

A kiskígyókat a Mérgesház szaporító helyiségében, egy üvegfalon át tekintheti meg a nagyközönség. Az apróságok ebben a korban még nem terráriumokban, hanem kisebb, átlátszó tetejű dobozokban kapnak helyet.

Természetesen a kicsiknek is van mérgük, jóllehet a termelődő méreg mennyisége jóval kisebb, mint a kifejlett állatoké. A biztonsági előírások szempontjából mindenesetre a felnőtt mérgeskígyókkal esnek egy tekintet alá.