Levélben fordult Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH); a felekezet szerint az egyik kiadó középiskolai történelmi atlaszában hamisan zsidók nélküli világról tudósít - közölte az EMIH hétfőn. Az oktatási tárca felvette a kapcsolatot a kiadóval, amely nem érti, hogy miért most éri támadás az immár hét éve használt atlaszt.
A vallási szervezet az atlasz "halaszthatatlan módosítását" szorgalmazza. Véleményük szerint a középiskolások nem részesülnek megfelelő ismeretekben és így "kiszolgáltatottá válnak a szélsőjobboldali szervezetek agymosásának". Ezért "ezt a problémát az oktatásnál kell megragadni", mert "a tudatlanság és az előítéletesség az ilyen szélsőséges nézetek melegágya".Mint közleményükben írták, "az utóbbi hónapok sikertelen büntető és polgári jogi törvényhozási kísérletei, amellyel a képviselők igyekeztek a gyűlöletbeszédet és a holokauszt-tagadást szankcionálni, ismét ráirányítja a figyelmünket" az oktatási rendszerre.
Álláspontjuk szerint a középiskolai történelmi atlasz éppen a legérzékenyebb korban, amikor "a fiatalok viszonylag önálló személyisége bontakozik ki", fosztja meg a zsidósággal kapcsolatos alapvető ismeretektől és vezeti félre őket - fejtette ki az EMIH.
A vallási szervezet a Cartographia Tankönyvkiadó által megjelentetett középiskolai történelmi atlaszt bírálja. Különösen aggasztónak találják, hogy a zsidóság és a holokauszt témájában az atlasz a zsidóságot illetően meglehetősen szűkszavú.
Nehezményezi a közlemény azt is, hogy a numerus claususról, a varsói gettólázadásról és Raoul Wallenbergről a tankönyvek írnak ugyan, de az atlasz kronológiája viszont nem tér ki ezekre az eseményekre. Nem találják szerencsésnek azt sem, hogy az atlasz és a tankönyv "által nyújtott ismeretek alapvetően eltérnek egymástól".
Azt sem tartja kielégítőnek az EMIH, hogy mindössze egyetlen kis méretű térképen - amelynek címe: A II. világháború következményei Európában - Emberveszteségek (1939-1945) - szerepelnek a zsidó áldozatok. Hangsúlyozzák: húsz évvel a rendszerváltás után a holokauszt történelmi tényeinek fel kell kerülniük a térképre.
A minisztérium közleményében kitért arra, hogy a hivatalos közoktatási tankönyvjegyzéken közel száz féle történelem tankönyv és számos történelmi atlasz szerepel, azaz gazdag választék áll a középiskolai tanárok és tanulók rendelkezésére. Az érettségi vizsgákon nem kizárólag ezen kiadó középiskolai történelem atlaszát lehet használni, hanem emellett más kiadók történelem atlaszai is használhatóak.
A minisztérium állásfoglalása szerint a tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkező és a hivatalos tankönyvjegyzéken található történelem tankönyvek eltérő mértékben tartalmazzák a zsidóság és a romák történetének legfontosabb hazai állomásait, ugyanakkor a holokauszt és a porrajmos (cigányholokauszt) megkerülhetetlen része az iskolai történelemtanításnak. Az egyetemes történelem részeként több óra és tankönyvi lecke foglalkozik a bibliai zsidóság és az ókori zsidó állam történetével, majd az 1945 után megalakuló zsidó állam és az arab-izraeli háborúk is szerves részei a közoktatásban a történelem tanításának.
Ajánlott olvasmány:
Az állami tankönyvvé nyilvánítás révén - a tanórákon és az írott anyag részeként is - minden középiskolás birtokába juthat azoknak az információknak, amelyek a zsidóság és a romák történetének legfontosabb elemeit, a XX. századi egyetemes és magyarországi sorsukat mutatja be. A fentiek napjainkban is kötelező érettségi témákként szerepelnek, így a szaktanár egyetlen középiskolában sem teheti meg, hogy ne foglalkozzon ezekkel kellő mélységben - fejtette ki a minisztérium.
A Cartographia Tankönyvkiadó közleményében értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért most éri támadás az atlaszt, amikor két engedélyezési eljárással a háta mögött, több mint hét éve használják az oktatásban.
Ez az atlasz és elődei 1959 óta folyamatosan bővülve, átalakulva, kiegészülve szolgálják azt a célt, hogy a diákok térben és időben eligazodjanak a történelem eseményei között. Évtizedeken keresztül neves történészek vettek részt szerkesztésében, akiknek a nevét bárki megtalálhatja ebben és a korábbi atlaszokban - írta a kiadó.
"Nem tagadjuk a holokausztot, és nem áll szándékunkban kirekesztőnek sem lenni. Egyszerűen csak léteznek témák, amelyek térképes módon nem ábrázolhatók. Így például nehéz megfogni térképen a romák és hasonlóképpen a magyarországi zsidók elterjedését is, ellentétben számos más népcsoporttal, amely jól körülhatárolhatóan megjeleníthető akár a történelmi, akár a mai Magyarország területén. Azért, mert elterjedésük nem ábrázolható, kultúrájuk természetesen része Magyarország történelmének és kultúrájának. A tankönyveknek módjukban áll ezt is bemutatniuk, ezért tűnnek szemléletükben korszerűbbnek" - olvasható a kiadó állásfoglalásában.
