Számos kultúrtörténeti ritkaság lesz látható a középkori Magyarország és Katalónia kapcsolatait bemutató kiállításon, amely szeptember 5-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A Királylányok messzi földről című tárlat legértékesebb darabjait pénteken csomagolták ki a múzeum épületében. Révész László projektvezető újságírók előtt elmondta: a nyolc ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató kiállítást 2005-ben kezdte szervezni a Katalán Történeti Múzeum és az MNM. A középkori magyar-katalán dinasztikus és kulturális kapcsolatok történetét bemutató időszaki tárlat először Barcelonában volt látható május 7. és augusztus 2. között. Mivel a kiállítás egyes darabjai nem voltak szállíthatóak, a katalán és a budapesti közönség nem pontosan ugyanazt az anyagot látja, a bemutatott műtárgyak azonban hasonló minőséget képviselnek.

Mint elhangzott, a tárlat a két nép érintkezési pontjai köré szerveződött; feleleveníti a magyar kalandozások során történt első találkozást, amikor a magyar sereg 942-ben egészen Léridáig eljutott, és felidézi azt is, hogy a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápa fiatalon a katalóniai Ripoll kolostorában tanult.

A Királylányok messzi földről cím a XII. század végétől kialakuló dinasztikus kapcsolatokra utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta - mondta a projektvezető.

Mikes Tünde, a barcelonai tárlat főkurátora elmondta: a kiállítás külön egységben mutatja be az Árpád-ház szentjei, különösen Jolánta királyné testvére, Szent Erzsébet európai kultuszát. Hozzá kötődik az anyag egyik legdíszesebb műtárgya, a korszak legjelentősebb katalán művésze, Jaume Huguet 1465-ben festett későgótikus-prereneszánsz oltárképe, amelyet szintén pénteken csomagoltak ki a múzeum munkatársai.

A Szent Erzsébet halála után több mint két évszázaddal készült nagy méretű festmény is bizonyítja, hogy a korabeli Európában mennyire elterjedt Erzsébet kultusza - hívta fel a figyelmet a főkurátor. Hozzátette: az Ibériai-félsziget uralkodóházaiban az Árpád-házi királynék hatására honosodott meg a dinasztikus szentség eszménye.

Mallorcai Sancha szintén pénteken kicsomagolt szobráról Geneviéve Galliano számolt be. A Lyoni Szépművészeti Múzeum munkatársa elmondta, hogy a Caritast, azaz a szeretetet, kegyességet megszemélyesítő, jelentős értékű alkotás Jolánta királyné szentéletű unokájának nápolyi síremlékéről származik, annak egyetlen fennmaradt darabja. A toszkán Pacino Bertini által készített szobor az önzetlenül adakozó szeretetet jeleníti meg - jegyezte meg Geneviéve Galliano.

A kiállítás Magyarországról származó tárgyai közül talán a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele a legértékesebb; a pergamen évtizedek óta nem hagyta el a Magyar Országos Levéltár páncélszekrényét - árulta el Rácz György. A levéltár főosztályvezetőjének elmondása szerint a pergamen jelentőségét az adja, hogy ez Szent István egyetlen fennmaradt hiteles oklevélszövege. A dokumentum egy éppen 900 éve, Könyves Kálmán uralkodása alatt készült másolatban őrződött meg - fűzte hozzá.

Mint a szakember hangsúlyozta, az oklevélhez számos rejtély fűződik: felső része az István-kori dokumentum szó szerinti, görög nyelvű átirata, alul pedig egy latin nyelvű magyarázat található. Nem tudni, miért készült görögül az alapítólevél, sem azt, kinek a megbízására.

A Királylányok messzi földről című időszaki tárlat november 29-ig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.