Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
100 éve született Fejtő Ferenc

100 éve született Fejtő Ferenc

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 29.
Egy kiállítás titkai
2023-03-29 18:44:52

Amikor Simon Zsolt József porcelántervezőként elnyerte az MMA ösztöndíját, még nem sejtette, hogy pár év

Folytatódik a családi művészeti kavalkád a Duna-parton
2023-03-28 14:02:51

A Pesti Vigadóban megrendezett Essentia Artis programsorozat utolsó hetén ingyenes programokkal, koncertekkel

Az leszel, amit megeszel
2023-03-27 20:52:26

Wossala Rozina elkeserítőnek, sőt veszélyesnek látja a feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztását

A tizedik tételnél jártam, amikor kitört a háború
2023-03-25 21:13:12

Dobszay-Meskó Ilona békemisét kezdett komponálni az MMA ösztöndíjprogramjának keretében, még 2019-ben.

további bejegyzések a szerzőtől »

Száz éve, 1909. augusztus 31-én született Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas történész, elemző, író, újságíró, kritikus, Kelet-Közép-Európa történelmének kiemelkedő szakértője.

Fischl Ferenc néven Nagykanizsán született zsidó értelmiségi családban. Fejtő, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, itt találkozott József Attilával, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel. 1932-ben börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania.

A kommunista mozgalommal hamar szakított, de a szociáldemokráciához - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, részt vett anépies-urbánus vitában és közvetíteni próbált a baloldal két szembenálló tábora közt. 1938-ban osztály elleni izgatás vádjával pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült és élete végéig ott élt.

A Népszava párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majdnem az egész családját kiirtották. 1947 és 1949 között a párizsi magyar sajtóirodát vezette, de Rajk László letartóztatása után tiltakozásul lemondott; Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. Az 1956-os forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, és állásfoglalásával szó szerint életeket menthetett. 1955-ben francia állampolgár lett, igazgatta a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban.

Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. Művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a "tábor" ideológiáját és politikai gyakorlatát. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A Rekviem egy hajdan volt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989-ben adták ki. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz kötődött, liberálissá az önkényuralmi rendszerek tették, és a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista.

1988. június 16-án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imre emlékművének avatásán. Egy évvel később Nagy Imre és társai temetésére jött először haza 42 év után.

1988-ban a francia Becsületrend lovagja lett, 1994-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. 1989-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjjal, 1999-ben a Magyar Köztársaság Arany Emlékérmével ismerték el. 2003-ban Széchenyi-díjat kapott a magyar és a francia kapcsolatok fejlesztésében - különösen a hazai kultúra képviseletében és megismertetésében - végzett kiemelkedő irodalmi munkásságáért és közéleti szerepvállalásáért. 2004-ben a magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.

Tavaly június 3-án, kilencvennyolc éves korában hunyt el Párizsban, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • Más lett volna a gyerekkorunk nélküle Más lett volna a gyerekkorunk nélküle
  • Terápia és balítélet Terápia és balítélet
  • Egy helyes menhelyes kalandjai Egy helyes menhelyes kalandjai
  • Kibontják a kincseket rejtő kockát Kibontják a kincseket rejtő kockát
  • Matematikai manőverek a valóságon innen és túl Matematikai manőverek a valóságon innen és túl

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr117858684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard