Robert Capa Izraelben készített ötvenkét képe látható azon a kiállításon, amely vasárnap délután nyílt meg a budapesti Zsidó Múzeumban. Az Izrael 1948 - Robert Capa szemével című tárlat bemutatja, hogyan ragadta meg a világhírű fotóriporter a zsidó állam születésének pillanatait, a bevándorlók érkezését, a mindennapi életet, az első arab-izraeli háború összecsapásait.
Az igazgató aláhúzta, hogy a tárlat egyszeri és megismételhetetlen, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében megtalálható, eredetileg a New York-i International Center of Photography (ICP) tulajdonában lévő filmek másolását csak a Zsidó Nyári Fesztivál kiállítására engedélyezték, a mesterkópiákat a tárlat szeptember 6-i zárását követően megsemmisítik.
Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára utalt arra, hogy a kiállítást kétéves előkészítő munka előzte meg. "A magyar állam, a kormány, a nemzeti múzeum, az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttműködésében került mintegy ezer műtárgy a Nemzeti Múzeumba" - emlékeztetett az államtitkár arra, hogy tavaly decemberben a Nemzeti Múzeum a New York-i ICP-től összesen 1010 felvételt vásárolt meg 835 ezer dollárért.
Ő is felelevenítette a művész életútját, amelyből kiemelte, hogy Capa mindenhova önként ment, sehova sem küldték. "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel" - idézte a fotográfust. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte: a XII. Zsidó Nyári Fesztivál mottója a tolerancia és a békés egymás mellett élés. "Sajnos ma nem ez jellemzi Magyarországot a világsajtóban. Minden ilyen fesztivál, kulturális esemény segíthet az ordas eszmék megfékezésében" - tette hozzá.
Laudációjában Gerő András történész úgy vélekedett, hogy Robert Capa a világ legjobb háborús tudósítójához méltó halált halt, amikor 1954-ben a laoszi határvidéken munka közben aknára lépett. Beszélt A milicista halála című legendás Capa-fotó születésének körülményeiről, és megemlítette azt is, hogy a D-napról készített világhírű fotósorozatának 95 képe az előhívó ügyetlensége miatt megsemmisült. "Tizenegy azonban fennmaradt. Olyannyira erősek ezek a képek, hogy még Stephen Spielberget is megihlették a Ryan közlegény megmentése című filmjében, amelynek partraszállási jelenetét Capa fotói alapján készítette" - mondta.
Szerinte a fotográfus képeinek halhatatlanná válásához nem csak Capa tehetsége, de vakmerősége, jó helyzetfelismerése, pimaszsága is hozzájárult.
Gerő András kitért arra is, hogy a fotós életútján keresztül érdemes eltűnődni azon, miként bánik Magyarország a tehetségeivel. A történész szerint elgondolkodtató, hogy a huszadik században mennyi nagy formátumú alkotó kereste boldogulását a határon kívül. "Capa magyar zsidóként született, de világpolgárként halt meg. Megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Szabadság érdemrendet, magyar állami kitüntetést azonban nem kapott. Csak most, sok évvel a halála után vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum a képeit, ami valóban tiszteletre méltó gesztus. Lehet, hogy ebben az országban a tehetség és a zsidók viszonylatában mindig az időzítéssel van probléma?" - tette fel a kérdést Gerő András.
