Azt nem állítom, hogy jó minőségű fotókat tudunk mutatni, de azt igen, hogy szenzációsakat. Évtizedek óta nem látta senki az Andrássy úti Japán kávéház egykori aranyozott stukkódíszeit...
Most, hogy felújítják az Írók Boltját, eljött az idő, hogy a kedves olvasó is részese legyen a csodának. Hogy miért lelkendezünk ennyire? Nos, mert az 1890-es években megnyílt Japán kávéház a magyar kultúra egyik szakrális helyszíne, olyan festők látogatták, mint Szinyei-Merse Pál, Lechner Ödön, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Kernstock Károly, de itt kávézott Kassák, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Bródy Sándor és József Attila, Molnár Ferenc, Kellér Dezső.
Minden író, aki az Írók Boltjába betért, titkon abban reménykedett, hogy egyszer majd itt újra kávéház lesz, feltárulnak az eredeti stukkók, és a könyvillat mellett a gőzölgő kávé illatát is érezni fogja. Mivel az Írók Boltja az írók boltja, ezért respektálja a törzsvendég a szülői ház kívánságait: maradjon eredeti helyén a könyvesbolt, légyen itt menedék. Nos, menedék az Írók Boltja, lassan két évtizede járnak ide az írók, olvasók, ide mindenki hazajön, második otthon, na.
Ezért aztán mindenki elfogadja azokat az érveket, melyek szerint az Andrássy úti fronton kell hogy maradjon a könyvesbolt, mert az biztosítja az üzlet túlélését, ugyanakkor a kávéházi kultúra felé kilengő írók valamivel jobban szeretnék, ha az Andrássy úti front lenne a kávéház és a Liszt Ferenc tér felöl lenne a könyvesbolt. Valószínűsíthetően az Andrássy úti traktusban több stukkó maradt meg, míg a kevésbé reprezentatív Liszt Ferenc téri front felől kevesebb. Mivel a Líra üzleteiben és az Alexandra boltokban is találunk kávézókat, világos, hogy erre a trendre az Írók Boltjának is választ kell adnia, ráadásul pont ők tették a teázó asztallal a vendéglátás irányába az első gesztust még a kilencvenes évek elején. Most, amikor a pár száz méterrel arrébb, a Párisi Nagyáruházban luxuskávézóval nyit az Alexandra, meggondolandó, hogy a Japán az eredeti helyén nyisson újra, a bolt pedig a Liszt Ferenc téri traktusban legyen.
Egy Japán kaliberű kávéház felújítása több száz millió forintba kerül, a könyvesek pedig könyvesek, nem vendéglátósok, mindenki ért mindent, ráadásul gazdasági válság is van, kormányváltás előtt is állunk, minden a feje tetején áll – a boltot is bezsúfolták a raktárhelyiségekbe... Drága barátaink nincsenek könnyű helyzetben, hiszen ők elsősorban boltot szeretnének, a könyvekhez értenek, a legjobb könyvesboltot viszik az országban, ugyanakkor a Japán kávéház komoly szellemi örökség is.
Most hogy átalakítják a boltot, most, hogy előkerültek a stukkók, a kávéházakért rajongó írók szíve összeszorul. Nem lehetne az, hogy mindenki jól járjon? Legyen kávéház is, és működjön tovább az ország legjobb könyvesboltja. Lehetőleg egymás mellett. Legyen kisebb a kávéházi rész, alig nagyobb valamivel, mint a pódiumasztal körüli térség, de kapjunk vissza valamit a magyar kultúra egyik megszentelt szegletéből, a Japán kávéházból. Csak így tudna konkurálni a Párisi Áruház gyönyörű Lotz termében kialakított Alexandra kávézóval, amit állítólag októberben nyitnak meg.
Világos, nehéz rekonstruálni a Japán enteriőrjét, a mikádó- és gésakultuszra reflektáló díszítések, porcelán faliképek tudtommal elvesztek, alig maradtak fotók, melyek alapján pontos rekonstrukciót tudnának a restaurátorok végezni, de az biztos: a mennyezeti díszítések alapján a helyiségek jellegadó karakterét vissza lehetne állítani. Minden pénzkérdés, persze, és az írók is inkább csak folyóiratokat olvasnak, mintsem hogy Taschen albumokat vásárolnának, szóval, nem könnyű.
