Értékes leletekkel gazdagodtak a régészek az elmúlt időszakban a nagykunsági és a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó tervezett építési területén végzett feltáró munkák során.

A további lelőhelyek kutatása szeptemberben kezdődik el és a próbaásatások után, ősz végére lehet pontosan látni a feltárandó területek nagyságát. A munka méreteit jelzi, hogy augusztus végéig tízhektáros területen távolították el a talajról a felső humuszréteget a kutatók.
A Közép-Tisza jobb partján, a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó területén ugyanakkor már be is fejeződtek a régészeti munkálatok. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai, Tárnoki Judit és Csányi Marietta elmondták: a lelőhelyek mindegyike település volt, kisebb-nagyobb falvak és tanyák. Szakmai szempontból a legkorábbi magyar emlékek, a honfoglalás és az Árpád-kor időszakából származó leletek voltak a legizgalmasabbak, mert ebből a korból rendkívül kevés tárgyi emlék maradt az ország területén. A feltárt anyag feldolgozása, a tárgyak restaurálása után a szolnoki múzeum kamarakiállításon mutatja be a leleteket a nagyközönségnek.
A régészeti feltárások nem hátráltatják az árapasztó tározók kivitelezési munkáinak megkezdését. Várhatóan szeptember végén csaknem egyszerre indulhat meg a nagykunsági és a hanyi-tiszasülyi tározó építése. A nyár közepén átadott tiszaroffi tározóval együtt ez a két árvízszint-csökkentő beruházás együttesen 60-70 centiméteres vízszintcsökkentést lesz képes biztosítani a Tisza Kisköre és Csongrád közötti folyószakaszán, de árapasztó hatásuk még Szeged körzetében is eléri majd a 30 centimétert.