Nyolc ország 38 kulturális intézményének több mint 300 műtárgyát, köztük számos kultúrtörténeti ritkaságot felvonultatva eleveníti fel a középkori Magyarország és Katalónia középkori kapcsolatait a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Királylányok messzi földről című időszaki kiállítása, amelynek pénteken volt az ünnepélyes megnyitója.
"Irigyeljük Katalóniától a spanyolországi demokratikus fejlődés keretében elért vívmányokat, különösen az autonómiát, és szeretnénk, ha ezek természetesek lennének itt, Közép-Európában is" - fogalmazott Sólyom László az 1970-es években megkötött, és azóta kibővített spanyol-katalán autonómia statútumra utalva.
A köztársasági elnök a két népet összekötő kapcsok között szólt a magyar irodalom katalóniai népszerűségéről, illetve felidézte a Buda 1686-os visszafoglalásában részt vevő katalán hősök emlékét is. José Montilla i Aguilera, a Katalán Autonóm Közösség elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a Királylányok messzi földről című kiállítás májustól júniusig Barcelonában volt látható, jelentős közönségsikerrel.
A politikus úgy vélte, a kiállítás a két nemzet történetének számos párhuzamáról tanúskodik, hiszen mindkét ország egy-egy hatalmi régió határvidékén jött létre, uralkodóházait több dinasztikus kapcsolat kötötte össze, majd közel egy időben vesztették el függetlenségüket. "A középkorban főként királylányok által megtestesített kapcsolatokat ma a közös Európa polgáraiként folytathatjuk" - fogalmazott a katalán elnök.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter szólt a tárlat megvalósítása során kialakult tudományos és szakmai együttműködésről, majd reményét fejezte ki, hogy a négy éves közös munkának lesz folytatása a jövőben. A történészként a reneszánsz korszakát kutató tárcavezető kiemelte: a Nemzeti Múzeumba most olyan korvinák is hazatértek, melyek 1686 óta nem jártak Magyarországon.
Mint Joan Manuel Tresserras, a Katalán Autonóm közösség kulturális minisztere hangsúlyozta: a tárlat többek között arról is tanúskodik, hogy a magyar, csakúgy mint a katalán kultúra és nyelv a világörökség része. "A magyar és a katalán kormány kötelessége, hogy a változatosságot gazdagítsa a világban azáltal, hogy saját kultúráját védi és gazdagítja" - fogalmazott.
A katalán miniszter úgy vélte, a nagyszabású tárlat a két nemzetnek "csodálatos lehetőséget" nyújt arra, hogy olyan szövetséget hozzon létre, "amely messzire vezethet". Kovács Tibor, a Katalán Történeti Múzeummal együttműködésben a tárlatot rendező Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója azt emelte ki, hogy Közép-Európa egyik legszebb múzeumpalotájában fogadhatják a katalán-magyar kapcsolatokban új fejezetet nyitó kiállítást.
A katalán-magyar tárlat a két nép érintkezési pontjaira építve eleveníti fel a magyar kalandozások során történt első még nem túl békés kapcsolatfelvételt, de felidézi azt is, hogy a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápa fiatalon a katalóniai Vic és Ripoll kolostoraiban tanult.
A Királylányok messzi földről cím a XII. század végétől kialakuló dinasztikus szövetségre utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta, hozzájárulva a reneszánsz magyarországi virágzásához.
A tárlat igazi különlegességeket is felvonultat: ilyen az egyetlen hiteles Szent István-i oklevélszöveget tartalmazó veszprémvölgyi kolostor alapítólevele, Jaume Huguet Árpád-házi Szent Erzsébetről festett 1465-ös, későgótikus-prereneszánsz oltárképe vagy Mallorcai Sancha toszkán mesterek által készített sírszobra.
