Alekszandr Szolzsenyicin Gulag szigetcsoport című alkotása tananyag lesz az orosz iskolákban. Az erre vonatkozó utasítást Andrej Furszenko oktatási és tudományügyi miniszter írta alá.
Az orosz jogvédők üdvözölték a miniszteri döntést, mondván, hogy a sztálini internáló táborok világát bemutató alkotás oktatása elősegíti az orosz társadalom desztalinizálását. Ezt Arszenyij Roginszkij, a Gulag kérdéskörével és a sztálinizmus áldozatainak rehabilitációjával intenzíven foglalkozó Memorial jogvédő szervezet vezetője jelentette ki, de kétségeit fejezte ki, hogy a pedagógusok kellően felkészültek-e a mű oktatására.
A Gulag (GULAG) a Lágerek Főigazgatósága (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) elnevezés rövidítése, a Szovjetunióban a kényszermunkatáborok, telepek és börtönök, az úgynevezett javító-nevelő intézmények rendszerét felügyelő csúcsszervet nevezték így. A Gulag a szovjetunióbeli munkatáborok szinonimájává vált.
Szolzsenyicint 1945-ben ítélték nyolc évi kényszermunkára. Moszkvában még ma is sokan meg tudják mutatni azt a házat, amelyben a lakásokat fogolyként az író parkettázta. Szolzsenyicin 1953-ban szabadult, s a nemzetközi elismerést az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény hozta meg számára.
Számos regényt, történelmi tanulmányt, publicisztikát írt. Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben nyerte el, majd 1974-ben elüldözték a Szovjetunióból, állampolgárságától megfosztották. Előbb Európában, majd az Egyesült Államokban élt. A gorbacsovi peresztrojka idején megváltozott a politika viszonya az íróhoz, számos addig meg nem jelent művét kiadták. A kilencvenes évek elején visszaadták állampolgárságát, s 1994-ben hazatért. Tavaly augusztus 4-én hunyt el.
