Több mint egy évszázada a csanádi püspök még rendeletben tiltotta meg az öltöztetős szobrok templomban való őrzését, a vallási relikviák ennek ellenére megmaradtak az utókornak, s péntektől láthatók a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nyíló kiállításon.

A tárlat a dóci, a makói, a sándorfalvi, a szeged-fölsővárosi, a szeged-rókusi, a
tápéi római katolikus plébániák, valamint a szegedi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, illetve a Móra Ferenc Múzeum anyagából állította össze Bárkányi Ildikó néprajzkutató és Orbán Imre történész. Az öltöztetős és körmeneti Mária-szobrokat bemutató tárlat az országos szakrális hét részeként jött létre.
"Ha öltöztetős, hordozós szobrokat említünk, sok mai embernek a portugál, spanyol vagy latin-amerikai vallásos fieszták képe jelenik meg lelki szemei előtt, ahol hatalmas, drága kelmékbe öltöztetett szobrokat visznek körül a vallásos közösségek csuklyás tagjai. Pedig szűkebb értelemben vett hazánkban, a Csanádi Egyházmegye területén is majd minden templomban ott őrizték az öltöztetett Mária szobrot, amit ünnepeken Mária-lányok vállon vittek ki a körmenetekre" - mondta Czank Gábor újkígyosi plébános, a november 15-ig látható kiállítás szakmai tanácsadója.

A barokk kor múltával e szobrok egyre inkább kiszorultak a templomokból. Előbb a II. József-féle rendeletek jegyében történt a fokozatos vagy drasztikus eltüntetésük, majd az "egyházi divatnak" megfelelően, újabb stílusú Mária-szobrok beszerzésével kerültek ki a szakrális térből. Mára már alig néhány templomban található öltöztetett szobor. Még ha a szobrot magát meg is őrizték, az öltöztetés szokása szinte mindenütt eltűnt.

A Csanádi Egyházmegyében kicsit tovább megmaradtak a templomban ezek a barokk vallásosságot visszaidéző szobrok, annak ellenére, hogy egy bő évszázada Dessewffy Sándor csanádi püspök rendeletben tiltotta meg az öltöztetős szobrok templomban való őrzését.