Bujtor Istvánt 67 éves korában hosszas kórházi kezelés után érte a halál pénteken. A színművész-direktort a Veszprém Megyei Önkormányzat és a színház saját halottjának tekinti. Politikusok, kollégák, barátok fogalmazták meg érzéseiket Bujtor István halála kapcsán. Bajnai Gordon miniszterelnök, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, Kálomista Gábor, Bereményi Géza, Réz András és Korcsmáros György így emlékeznek rá.
Horváth Csaba főpolgármester-helyettes a fővárosi önkormányzat nevében méltatta a művészt: „Új iskolát teremtett, miközben folytatta az igényes szórakoztatás magyar hagyományait. A döbbenetet és a fájdalmat fokozza, hogy filmjeinek kedvelői, a színpadi szerepeire emlékező budapesti és vidéki közönség, a magyar művészvilág már kezdett fellélegezni és reménykedni a gyógyulásában."
Kálomista Gábor producer elhunyt barátjára emlékezve a modern magyar közönségfilm megteremtőjének nevezte Bujtor Istvánt. "Nagyon szerettem, örülök, hogy ismerhettem, csak azt sajnálom, hogy nem dolgoztunk együtt eleget" - mondta Kálomista Gábor, aki szerint a színész-rendező „valódi filmes polihisztor" volt. "Nélküle egészen más lenne a mai magyar film: az ő alkotásain több nézőgeneráció nőtt fel, én is sokat tanultam tőle, hálával emlékezem rá."
Bujtor István kitűnő ember volt, kitűnő rendező és igazgató, újra megtöltötte nézőkkel a veszprémi színházat - mondta Bereményi Géza író: "Nagyon nagy kár, hogy csak másfél évig dolgozhatott" - tette hozzá. Bereményi Géza rendezi a veszprémi színházban az évad első előadását, a péntek esti premiert Bujtor István halála ellenére is megtartják."Szabó Magda Régimódi történetét rendeztem meg. Az előadás előtt azonban Eperjes Károly színész, a teátrum művészeti tanácsadója megemlékezik a színházigazgatóról" - tette hozzá a rendező.
Bujtor István életművében mindig jól keveredtek a drámai alakítások a széles, harsány, jópofa jelenléttel; 45 éven át folyamatosan láthattuk különböző filmekben - mondta Réz András esztéta. "Ő volt a vagány nagymackó, időtlen figura, aki jött a krimiben és a kosztümös filmben, bohózatban, drámában egyaránt, és jól tette a dolgát, jelenléte természetes volt" - fogalmazott Réz András. Kitért arra, hogy A pogány Madonnát (1980) és az azt követő Ötvös Csöpi-filmeket azért is szerettük, mert a Bud Spencer párhuzamokon túl a dialógusokba beköltözött az utca nyelve, a vagány duma. Mint megjegyezte, az igazi tömegsikerekre, vígjátékokra mindig jobban emlékezünk, de Bujtor István számos komoly drámai filmben alakított nagyot. Példaként hozta fel a BÚÉK! című filmet 1978-ból (rendező: Szörény Rezső)."A bujtori életműben ott volt egy markáns romantikus hőstörténet-vonulat is, például Verne Gyula regényéből készült A dunai hajósban (1974, Markos Miklós), a szintén Verne által írt Sándor Mátyásban (1979), valamint a nagy Jókai-regények adaptációiban, hiszen egészen fiatalon már A kőszívű ember fiaiban is feltűnt (1964) és később szerepelt a Fekete gyémántok tévéváltozatában (1976)" - mondta végül Réz András.
Korcsmáros György rendező, a Győri Nemzeti Színház volt igazgatója azt emelte ki, hogy Bujtor István színészközpontú rendező volt, aki azt akarta, hogy jól érezzék magukat a színészek a színpadon. "Nagyon nagy veszteség Bujtor István halála. Nagyon jó barátom, kollégám, ráadásul kártyapartnerem is volt" - mondta a rendező, hozzátéve, hogy Bujtor István mindig jó hangulatot teremtett maga körül. Korcsmáros György felidézte: Bujtor Istvánt ő hívta Győrbe rendezni. "Nagyon szeretett Győrben lenni, és a társulat is nagyon szerette őt, mert akárhová ment, pillanatok alatt jó hangulatot teremtett" - tette hozzá a győri színház egykori igazgatója.
