Régi idők tere néven a hét végén nosztalgiafesztivált rendeznek a szolnoki Kossuth téren, ahol az elmúlt évszázad első évtizedeiben ott uralkodott hangulatot próbálják felidézni két napon át - közölték a szervezők csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

A beharangozó szerint egy XX. század eleji vásári forgatagba csöppenhetnek a Szolnok főterét felkeresők, ahol betérhetnek többek között az időszakra jellemző vendégfogadókba - így a csárdába és a kávéházba -, valamint a gazdaudvarba. A jó hangulatról a téren mutatványosok és komédiások igyekeznek gondoskodni.

A gazdaudvarban bálaszalmák és kévék által körbevett területen kukoricamorzsolót, szecskavágót, fagereblyét, kaszát, fejő tálat, sparheltet és karos lócát tesznek közszemlére. Az árusok népes táborában kosaras, fazekas, bőrős, kovács, gyöngyékszeres, mézeskalácsos, hímző, farfaragó, érmés, linómetsző, festő, üvegműves, könyvárus és varrt csipkét készítő kínálja majd hangos szóval portékáját.

A mutatványosok sorában a kelekótya kobold, az elvarázsolt manó, a gólyalábas és a tűznyelők szórakoztatják a közönséget. Az vállalkozó kedvűek elsajátíthatják az egyes mutatványos eszközök, például a gólyalábak, labdák, buzogányok és karikák használatának alapjait, és megismerkedhetnek a zsonglőrködés fortélyaival.
A program pénteken 16 órától kezdődik a mutatványosok színre lépésével, este népzenei előadással zárul. Szombaton 10 órától néptáncbemutatóval indul a nap, és estig tart az időutazás.

Szolnok mai főtere a XVIII. század első felében alakult ki, és 1729-től már évi négy nagy vásárt tarthattak a Rákóczi-szabadságharc után visszatérő lakosságnak. Miután a mostani városháza megépült, az előtte lévő teret alakították ki a piacosoknak. A városközpont 1863-tól a Piacz tér nevet viselte, és 1892-ben vette fel a város képviselőtestületének döntése alapján Kossuth nevét, emlékül a nagy magyarnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt e helyen elmondott beszéde emlékére.