München magyarul - Magyar művészek Münchenben 1850-1914 címmel Székely Bertalantól Szinyei Merse Pálon át Munkácsy Mihályig számos neves művész 230 munkáját fölvonultató reprezentatív kiállítást láthat péntektől a közönség a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

Bereczky Loránd, a galéria főigazgatója csütörtökön a sajtó képviselőinek megjegyezte, hogy a Müncheni Akadémia a korszak legtöbb magyar művészének tanulóhelye volt, ezért bizonyos értelemben a magyar művészet fővárosának is tartják Münchent. A kiállítás 100-100 festménnyel és grafikával, valamint 30 szoborral méltón mutatja be az akadémia magyar tanárait és tanulóit a Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitányaként - mutatott rá a főigazgató.

Bakos Zsuzsanna, a kiállítás társkurátora felidézte, hogy 2008-ban jubileumi kiállítással ünnepelték Németországban a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia 200. születésnapját. Az akadémiának három magyar professzora volt: Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula és Wágner Sándor, valamint 500 magyar művész tanult ott 1850 és 1914 között. Ez adta az ötletet, hogy ezt a tárlatot - lengyel és francia anyaggal kiegészítve - megrendezzék.

Hessky Orsolya művészettörténész, társkurátor elmondta, hogy többé-kevésbé időrendben állították ki a műveket. Láthatók többek között Hollósy Simon, Csók István, Ferenczy Károly képei és Szinyei Merse Pál híres Majálisa is. A magyar művészek után a lengyeleké volt a második legnagyobb kolónia Münchenben, ők Wágner Sándor tanítványai voltak, tőlük is vannak festmények a tárlaton - sorolta a kurátor.

Az MNG a kiállításra Münchenből, Lipcséből, Bécsből, Tournai-ból, Lyonból, Pozsonyból, Varsóból és Marosvásárhelyről kapott kölcsön műveket, itthonról pedig a budapesti Szépművészeti Múzeum raktárban őrzött anyagából, s vidéki múzeumoktól, de magyar és külföldi magángyűjteményekből származó alkotások is szerepelnek a tárlaton - tette hozzá Hessky Orsolya.

Ahogy a kurátor megjegyezte, a müncheni akadémiára a stílus- pluralizmus volt a jellemző, és ez volt az a műhely, ahol megalapozták a szecessziót. Az I. világháború idején azonban megszakadt München művészeti központi szerepe, Berlin lett a centrum.

Bellák Gábor művészettörténész a sajtóbemutatón az MNG Szabadegyetemre hívta föl a figyelmet, amelynek programjában november 3-tól hat alkalommal minden kedden lesz előadás a München magyarul című kiállításhoz kapcsolódva.
Bereczky Loránd elmondta azt is, hogy a 2010. január 10-ig nyitva tartó kiállításra katalógus is készült, benne 350 alkotás fotójával, ami jóval több, mint ami a kiállítótérben elfért.