Veszélyeztetheti a Galápagos-szigetek különleges élővilágát a klímaváltozás - a szakemberek az olyan érzékeny fajok megmentésén fáradoznak, mint a kéklábú szula (Sula nebouxii) és a galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus).
A kutatók a helyszínen mérik a globális felmelegedés hatását a szigetcsoport gazdag, ám meglehetősen érzékeny élővilágára. Ez az inspiráló környezet segítette mintegy 175 évvel ezelőtt Charles Darwin evolúciós elméletének megalkotását is.Az ecuadori partoktól hatszáz mérföldre (mintegy ezer kilométerre) fekvő Galápagos-szigetcsoport számos faj otthona, amelyek szorosan függenek egymástól túlélésüket illetően. A tudósok szerint a tenger hőmérsékletének hirtelen és gyakori ingadozása, a korallszigetek eltűnése a szigetek körül mind jelzik, hogy a globális felmelegedés már most szedi áldozatait.
Az ENSZ adatai szerint a Föld állat- és növényvilágának 20-30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés miatt, a szigetek pedig fokozottabban ki vannak téve a klímaváltozás ilyen hatásainak.
Gabriel Lopez, a Galápagos-szigeteki központú Charles Darwin Alapítvány vezérigazgatója szerint a sziget nagyon törékeny ökoszisztémával rendelkezik, emiatt a globális felmelegedésnek nagy komoly hatásai lesznek az oroszlánfókák, pingvinek, tengeri leguánok életére. Az alapítvány tudományos kutatásokat folytat a Galápagos-szigetek megóvása érdekében, hiszen ez olyan - máshol alig, vagy egyáltalán nem honos - állatfajok lakhelye, mint például az óriásteknős, a kéklábú szula, az albatrosz, a pintyőke és az oroszlánfóka.
A kutatók a 13 nagy, 6 kicsi szigetből és 107 sziklából álló szigetcsoportot szinte életnagyságú laboratóriumként is kezelhetik, amelynek segítségével mérhetik a klímaváltozás aktuális állapotát, az élővilágra kifejtett hatását, illetve amely segíthet a megelőző és az élővilágot megmentő stratégiák kidolgozásában.
A szigetek elhelyezkedése abban is segíti a kutatókat, hogy megértsék: a tengeri áramlatok erejének és hőmérsékletének változásai milyen hatással vannak a tengeri élővilágra. Denkinger szerint a Galápagos-szigetek meglehetősen különleges és erőteljes áramlatok találkozásánál fekszik, ezért remek terepet kínál ahhoz, hogy megvizsgálják, hosszú távon milyen változást idéz elő a globális felmelegedés a tengerekben. Ezek között az áramlatok között van például az oxigénben és tápanyagban gazdag Cromwell-áramlat, amely többek között cápáknak, oroszlánfókáknak és bálnáknak kínál táplálékot.
A Charles Darwin Alapítvány szerint az olyan érzékeny állatfajoknak, mint például a pingvinek, hamarosan segítségre lesz szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magasabb hőmérséklettel vagy az élelemhiánnyal.
Az Ecuadorhoz tartozó szigetvilág ökoszisztémájára negatív hatással van a túlhalászat valamint a turizmus egyre erőteljesebb fejlődése is. Az egyedülálló élővilág és az érintetlen tengerpartok csábításának engedelmeskedve az elmúlt évben 173 ezer turista érkezett a szigetre. Ez a 2003-as forgalom közel kétszerese. A turistákkal együtt növekszik az emberek által elfoglalt területek nagysága, és ez szintén károsítja az élővilág egyensúlyát.
A túlhalászat is fenyegeti a Galápagos-szigetek flóráját és faunáját. A tengeri járőrök gyakran fognak el orvhalászokat, a hajók fedélzetén legyilkolt cápákkal, illegális eszközökkel, halászhálókkal.
