"Túl Európa-centrikus" az irodalmi Nobel-díjak odaítélése - ismerte el a 2009-es nyertes csütörtöki kihirdetése előtt a nagy presztízsű díjról döntő testület titkára.
Peter Englund kedden arról beszélt, hogy sok amerikai, illetve egyesült államokbeli író is megérdemelné a legrangosabb nemzetközi irodalmi díjnak tartott Nobelt. Ez a nyilatkozat némiképp ellentmond annak, amit a Nobel-zsűri előző titkára, Horace Engdahl mondott tavaly arról, hogy "az irodalmi világ központja még mindig Európa" és "az amerikai irodalom túl befeléforduló", túlságosan elvész saját szubkultúráiban.
A Svéd Akadémia Nobel-döntnökei európaiak, ezért nyilvánvalóan európai szemmel tekintenek az irodalomra, az európai kulturális hagyományok felől közelítenek hozzá és könnyebben kapcsolatot találnak az európai írók munkáival. Az akadémiának oda kell figyelnie erre a hangsúlyeltolódásra, és azon kell lennie, hogy "ne legyen annyira Európa-központú" - fejtette ki nézetét az új titkár, aki júniusban foglalta el posztját.
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta évente ítélik oda a Svéd Akadémia bírálóbizottságának tagjai. A testület nem nem tart vitát a potenciális nyertesekről, a jelöltek nevét pedig 50 évre titkosítják. Idén Anne-Marie Mai, dán irodalomprofesszor bejelentette, hogy Engdahl amerikai irodalmat kritizáló megjegyzése elleni tiltakozásul Bob Dylant jelölte a díjra.
A Nobel-díjasok 1,4 millió dollárt, aranyérmet és egy diplomát kapnak. A díjakat hagyományosan december 10-én adják át, az 1896-ban elhunyt alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A tavalyi elismerést a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio vehette át a stockholmi gálán.
