Az elrabolt műkincsek egy része hazatért Kabulba, közülük több száz tárgyat az Afgán Nemzeti Múzeum új tárlatán mutatják be első ízben.

A múzeum leletanyagát megtizedelték a polgárháború alatt, valamint az 1990-es években a tálibok uralma idején. Azóta nemzetközi közadakozásból valamelyest feltöltötték a kabuli intézmény leletanyagát. "A műkincsrablás az afgán örökségvédelmet sújtó egyik legsúlyosabb gond" - nyilatkozta Brendan Cassar ENSZ-szakértő, aki részt vesz a történelmi helyszínek megóvásának megszervezésében. 

Mint mondta, az UNESCO ugyan finanszírozza némely lelőhely őrzését, ám a történelmi jelentőségű helyszínek többségét semmi sem védi a fosztogatóktól. Különösen nehéz meggátolni a fosztogatást vidéken. Omara Kán Maszudi, a Kabuli Nemzeti Múzeum igazgatója szerint kétezer olyan tárgyat kaptak vissza ez év elején, amelyeket az elmúlt hat évben csempészektől foglaltak le brit kikötőkben. 

"Minden országnak becsesek történelmének, kultúrájának tárgyi emlékei" - hangsúlyozta a múzeumigazgató. Omara Kán Maszudi szerint némely lelet a Brit-szigeteknél jóval nagyobb távolságra került, eljutva a csempészek révén az Újvilágba. A múzeum ezen a héten kapott vissza nyolc bronzkori leletet, amelyeket az Egyesült Államokban koboztak el. A leletek között ősi kések, fejszék találhatók, s évekbe tellett, míg sikerült megszervezni a hazahozatalukat.