Kívülről semmi különös nem látható a kétemeletes Lego Idea House-on, ahol a tervezők fehérre festett szobákban ötlik ki az új játékokat.

A The New York Times riportere Billundban, a legendás dán játékbirodalom központjában járt, olyan helyen, ahová csak kevesek jutnak be. Az emeleti terem polcain - mint írta - sokszínű Lego termékek sorakoznak minden méretben és formában Indiana Jones kétfedelű gépétől Darth Vader harcosáig. "Titkos" feliratú dobozokban rejtőznek a játékpiac jövendő slágerei, például Buzz Lightyear, a Toy Story sorozat animációs filmjeinek hőse, vagy egy rendőrkapitányság, amelyben miniatűr zsaruk és rablók nyüzsögnek.

A dán játékkockagyártó forgalma és jövedelme évente kétjegyű százalékszámmal nő. Igaz, az utóbbi években egyre inkább olyan termékekre koncentrált, amelyekre a mai szülők aligha emlékezhetnek saját gyermekkorukból. Míg a klasszikus Lego a gyermekek fantáziájára és kreativitására apellált - ebben szinte vallásosan hitt, és ez volt üzleti stratégiája is -, a mai választékban mind több helyet követelnek maguknak a hollywoodi figurák.
Ahogy a játékok változnak, úgy alakul át maga a cég is. A ma 40 éves Jorgen Vig Knudstorp, négy gyermek apja, aki a McKinsey menedzser-konzultáns cégnél sajátította el a vállalatvezetés művészetét, 2004-ben vette át a Lego irányítását. Rögtön leszögezte: ha a cég fenn akar maradni, nem elég, ha maga elégedett termékeivel: csak az eredmények számítanak. "Gondolkodásunkból ki kellett zárni az eredménytelenségbe való beletörődést" - húzta alá Knudstorp.
A Lego feltámadásának és olyan új területekre való betörésének története, mint a virtuális valóság és a videojátékok, nem csupán a játékokról szól. Azt is mutatja, hogy a legjobb márkák is elhalványulhatnak, de jó menedzsmenttel vissza is térhetnek, ha nem riadnak vissza a fájdalmas változtatásoktól és az alkalmazkodástól.
1932-ben egy billundi ács, Ole Kirk Christiansen alapította a vállalatot, amelynek jelszava így hangzott: Játsszál jól! (Dánul: Leg godt). Sokáig így is volt, a Lego világméretű játékbirodalommá vált, és még ma is Christiansen leszármazottainak kezében van a cég. Ám amikor Knudstorp odakerült, a vállalat bajban volt: az új játékok késtek, nem egyszer évekig tartott kifejlesztésük és bevezetésük. 2004-ben a társaság 344 millió dollárnak megfelelő veszteséget halmozott fel.
Az alkalmazottak bérét azóta fokozatosan a menedzsment által kidolgozott teljesítménymutatókhoz kapcsolták, az új termékek tervezésében a takarékosság lett az egyik vezető szempont. Ennek eredményeként az új darabok kifejlesztésének ideje a felére csökkent, előfordul, hogy az ötlettől a forgalmazásig alig egy év telik el. Knudstorp irányításával egyes gyártó és kereskedelmi részlegeket Billundból kevésbé költségigényes kelet-európai és mexikói telepekre helyeztek át. Ugyanakkor a Lego megőrizte a játékgyártás területén a skandináv szociális érzéket. Továbbra is nagy gondot fordít a minőségre, és egyetlen termékének előállítását sem helyezte ki Kínába. Így a cég elkerülte az ólomfestékek ottani alkalmazásával összefüggő pánikot, és éppen akkor hódított meg új piacokat, amikor riválisainak helyzetét megrendítette, hogy sorozatosan vissza kellett hívniuk egyes cikkeiket.