Egy új magyar kulturális stratégia kidolgozását sürgették, illetve annak alapelveit ismertették a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által szervezett Polgári Gondola előadói szombaton Budapesten.
Granasztói György történész, az egyesület védnökségének tagja felidézte az Orbán-kormány szimbolikus jelentőségű kulturális intézkedéseit - többek között a Nemzeti Színház felépítését, a Művészetek Palotája előkészítését vagy a Szent Korona Parlamentbe szállítását -, hangsúlyozva: ezek a lépések egy általánosabb célt, a nemzeti öntudat erősödését szolgálták.
A korábban az MPEE elnöki tisztségét is betöltő történész figyelmeztetett: fontos, hogy a következő kormány maga mögé állítsa a "megosztott, szétforgácsolt szellemi életet", ez azonban véleménye szerint rengeteg tapintatot és tiszteletet igényel.
A kulturális kormányzat jelenleg "nagyvilági esztétikai nihilizmust követ, amelyről azt mondja, ez a demokrácia lényege" - értékelte a jelenlegi viszonyokat. Granasztói György negatív példaként emelte ki a Nemzeti Színház vezetésére Alföldi Róbert által benyújtott pályázat elfogadását.
Mint megjegyezte, az államnak a kultúra területén is a közjóért kell tevékenykednie, mégpedig pártatlanul. "Ez három módon valósul meg: a kultúra közönségének jóváhagyásával, a piaci körülmények érvényesülésével, a társadalmi összetartozás növelése érdekében. Ez a három együtt kell, hogy hasson" - vélekedett a történész.
Jelenleg a kormány pártos módon avatkozik bele ezekbe a folyamatokba, bizonyos értékeket favorizál, és elfogultan dönt a támogatásokról - bírálta a Bajnai-kabinet munkáját, hozzátéve: "nem megmondani, hanem megkérdezni kell, mi legyen", tehát széles körűen támaszkodni kell a kulturális, művészeti szerveződések véleményére, és be kell vonni azokat a döntéshozatalba.
A konkrét feladatok közül az előadó kiemelte a Nemzeti Kulturális Alap működésének teljes újragondolását, abban a szellemben, hogy az intézmény működését a politika helyett a szakmai szervezetek ellenőrizhessék.
Mint hozzátette, a cigányságot nem a mássága, hanem a nemzeti közösségen belüli különbözősége jegyében kellene támogatni, "méghozzá erőteljesen".
A történész szerint sürgető feladat a művészek szakmai nyugdíjának rendezése, egy új múzeumi törvény megalkotása, de foglalkozni kell az épített környezet aggasztó állapotával éppúgy, mint a kultúrtájak és műemlékek védelmével, kivonva azt a politika befolyása alól.
Eperjes Károly színművész előadásában a "tanügy rendbetételének" szükségességére hívta fel a figyelmet. Mint hangsúlyozta, a kormányváltás után nem szabad pártszínekben gondolkodni, hiszen "együtt ülünk egy asztalnál, egy nemzethez tartozunk", szót ejtett azonban a szélsőjobboldali pogányság, a "koppány-magyarok" jelentette veszélyről.
Csoóri Sándor író, költő elsősorban a magyar kultúrát hiányolta a hazai televíziók és rádiók műsorkínálatából, míg Kodolányi Gyula költő a kulturális élet "eltartórendszerének" kiépítését jelölte meg az új kormányzat legfontosabb feladatának. A szombati rendezvényen jelen voltak a szervezet védnökségének tagjai, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Martonyi János volt külügyminiszter is.
