Az egyik legnevesebb általa tervezett épületben nyílt kiállítás hétfő este a két világháború közötti Budapest meghatározó építésze, Novák Ede munkásságáról.

Az Édesapámnak nagyapámról című tárlat két hétig látható a TIT Stúdió Egyesület Bocskai úti székházában az Építészet hónapja fesztiválhoz kapcsolódva. Mint a TIT igazgatója, Juhász Nagy Mária a megnyitón elmondta, az "EMMA" Elfeledett Magyar Műemlékekért Alapítvány által szervezett tárlat nem az első esemény, amely az 1936-ban elkészült épület múltját eleveníti fel. A Novák Ede és Hámor (Hamburger) István által tervezett egykori budai zsinagóga történetét néhány éve külön kiállítás mutatta be a Kulturális Örökség Napjai alkalmából.

A kiállítást rendező Novák Mária saját bevallása szerint személyesen már nem ismerhette nagyapját, Novák Edét. A róla hallott számos családi történet azonban segített felidézni az alakját, ahogy a tárlat előkészületei során előkerülő információk is hasznos támpontokat adtak - tette hozzá az "EMMA" kuratóriumának elnöke.

Ferkai András építészettörténész elmondása szerint Novák Ede munkásságát a II. világháború előtt elsősorban budapesti bérházak és villák fémjelezték, 1945 után azonban tervezett több mezőgazdasági épületet is. Az épületeinek többségét egykori évfolyamtársával, Barát Endrével közösen jegyző építész tevékenységének nyomát ma is számtalan ház őrzi a fővárosban, közülük is kiemelkednek modern villái, többek között az elegáns Rezeda utcai Pollák-villa, az otthonos Vértes-ház a Pasaréti úton, vagy a Hermann Ottó utca 7. alatti Halom-villa - jegyezte meg. Az építészettörténész megemlékezett a Novák Endre által tervezett lakótelepekről is, melyek közül kiemelte az OTI albertfalvai kertvárosát: itt mintegy 100 műemléki védelemre méltó ház őrzi az építész keze munkáját.

Novák Endre legismertebb alkotása minden bizonnyal a Rákóczi út 4. alatti, homlokzatán órával, női szoborral díszített Georgia-ház. Az Astoria Szállóval ferdén szemben elhelyezkedő épület stílusa emlékeztet a budai hegyvidék modern villáira, a homlokzat ugyanakkor szervesen illeszkedik az utcaképhez is; a házat a városlakók a helyhez tartozónak érzik - hangsúlyozta Ferkai András.

Az Építészet hónapja keretében megrendezett tárlat apropóját az 1951-ben elhunyt építész hagyatékából előkerült korabeli fotográfiák adták. A bemutatott anyag mintegy 150 archív és új fotón keresztül idézi fel Novák Ede épületeinek egykori, illetve mai állapotát, ezek mellett tucatnyi tervrajzot, személyes dokumentumokat, díjakat is felvonultat.

A kiállítás Novák Ede teljes munkásságát nyomon kívánja követni, így a látogató áttekintheti a Kós Károly-i népi építészeti hagyományok követésétől induló pályafutást a klasszicizáló historizáláson keresztül a modern építészeti tendenciákig (Art Deco, Bauhaus). A Georgia-házat egész fotósorozaton mutatja be az emlékkiállítás: a fényképek az épület lépcsőházába, kertjébe, sőt lakásbelsőinek eredeti, 1935-ös állapotába is bepillantást engednek.

A hagyatékból előkerült felvételek a kor legkiválóbb fotóművészei, Berger Rezső, Kozelka Tivadar és Seidner Zoltán munkái, így a kiállítás egyúttal tisztelgés a kor neves fotográfusai előtt is. A Bocskai úti épület második emeletén látható tárlat október 13. és 26. között tekinthető meg.