Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Fény derült a nagy titokra!

Fény derült a nagy titokra!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 10. 14.
Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

további bejegyzések a szerzőtől »

Peru ősi lakosai, a Nazca-kultúra népessége okozta saját civilizációja bukását, amikor kivágta az erdőségeket a földművesség számára, s ezáltal kitette a völgyet, ahol éltek, a száraz szeleknek és a katasztrofális áradásoknak - állítják brit régészek.

Napjainkban a Peru déli részén lévő völgyek kietlen, szélfutta sivatagok, az éltető víz évente csupán néhány hónapon át található a folyók medrében, s igen gyér a térség növényzete. Ám Kr. u. 600-ig a régió egészen másként festett: a folyóvölgyeket dús erdőségek boríthatták, itt-ott helyet hagyva a földművelőknek. Ez volt az otthona a Nazca-kultúra népességének, amely megalkotta a világ legnagyobb grafikai alkotását, az úgynevezett Nazca-vonalakat.

"Megtaláltuk az Ica-folyó alsó folyásánál a bizonyítékokat arra nézve, hogy hogyan változott meg a térségben a földhasználat" - hangsúlyozta David Beresford-Jones, a Cambridge-i Egyetem régésze.
Magyarázatként hozzáfűzte: egykoron ez egy igen termékeny vidék volt, most pedig sivatag, így megpróbáltuk kideríteni az okokat.
"A Nazca-vonalak iránt megnyilvánuló érdeklődés fényében meglepően keveset tudunk arról, hogy miként élhetett az a nép, amely az ábrákat megalkotta" - tette hozzá az archeológus.

David Beresford-Jones kollégáival az Ica alsó folyásának a völgyét kutatta, a Limától 200 kilométernyire délre fekvő területet, ahol az egykori lakosok nyomait keresték. Elsősorban a Nazca-népesség által hátrahagyott tárgyi emlékeket keresték, így a kerámiaedényeket, s átkutatták az egykori hulladékgödröket, hogy többet megtudjanak mindennapi életükről.

Az expedíció az egykori éghajlatváltozás nyomait is igyekezett felkutatni, például mikroszkopikus polleneket kerestek, amelyek jól megőrződtek a száraz éghajlatnak köszönhetően.
Mint kiderült, a Nazca-kultúra népe kukoricát, gyapotot és más növényeket termesztett az ártéri területeken. Az Ica-folyó völgyét a Prosopis-nemzetséghez tartozó fafajta, uralta.

"Ez a fafajta fontos élelemforrás volt, detűzifát és építőanyagot is adott" - emelte ki David Beresford-Jones, hozzátéve, hogy ez a fafajta jól alkalmazkodott a környezeti viszonyokhoz, kiterjedt, erős gyökérzete 50 méter mélységbe nyúlt le a vizet kutatva. A fa nem csak hasznos volt a Nazca-népesség számára, hanem, mint kiderült, ökológiai szempontból is kulcsszerepet játszott: biztosította a föld termékenységét, megóvta a völgyet a szelektől, s gyökérzetével meggátolta, hogy az áradások lemossák a talaj felső rétegét.
David Beresford-Jones kollégáival közel 60 fatönköt talált, amelyek megőrződtek a száraz környezetben, s bizonyítékokat arra, hogy az erdőségeket gyorsított ütemben irtották, újabb és újabb mezőgazdasági területeket szabadítva fel.
"Kivágták a hatalmas fákat, hogy a területet megműveljék. Egy idő után azonban, anélkül, hogy tudomásuk lett volna erről, átléptek egy kritikus határt" - magyarázta a régész.

A fák nyújtotta védelem nélkül az Ica-völgy alsó szakaszát átjárták a Csendes-óceán felől érkező erős szelek. A völgyben talált üledék pedig arról árulkodik, hogy Kr.u. 600 táján óriási áradás sújtotta, amely valószínűleg az El Nino meteorológiai jelenséggel volt összefüggésben.

"Normális körülmények között az áradásnak a földművelés szempontjából örültek volna. Ám mivel kivágták a fákat, amelyek gyökérzetükkel +megfogták+ a talajt, a víz elmosta a termékeny rétegét" - vélekedett David Beresford-Jones.
Az áradások levonulta után kietlen, terméketlen pusztaság maradt.
David Beresford-Jones szerint leleteik ellentmondanak annak a közkedvelt nézetnek, miszerint az amerikai kontinens bennszülött lakossága harmóniában élt a természettel.

"Az, ami a múltban megtörtént, fontos tanulsággal szolgál a ma számára. Amennyiben megértjük a múltban elkövetett hibákat, megtanulhatjuk, hogy hogyan bánjunk jobban természetes forrásainkkal"- hangsúlyozta David Beresford-Jones.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben
  • Különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed felújításakor Különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed felújításakor

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr947861200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard