Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
25 éve nincs velünk Virág elvtárs

25 éve nincs velünk Virág elvtárs

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 10. 19.
Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában
2025-09-11 15:55:34

A Hagyományok Háza új évadában a magyar népi kultúra életerejét és gazdagságát ünnepli: tánc, zene

Cannes-tól Velencéig: nemzetközi sikerfilmek érkeznek a Mozinet Filmnapokra
2025-09-11 07:34:38

Fesztiválsikerek, friss magyar alkotások és különleges filmes élmények várják a közönséget a 15. Mozinet

további bejegyzések a szerzőtől »

Már negyed évszázada távozott közülünk a század egyik legnagyobb magyar színésze. Fájóan hirtelen és fiatalon – csak 49 éves volt.

Huszonöt éve, 1984. október 21-én halt meg Budapesten Őze Lajos Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.

Szentesen született 1935. április 27-én, nagyon szegény családban. Alkalmi munkás apja hentesként kezdte, s uránbányászként fejezte be életét, anyja a helyi állami gazdaságban volt szakácsnő, majd gyermeknevelő, cseléd, mindenes. Szülei válása után, tíz évesen nevelőanyához került, aki verte, ekkor kezdett el dadogni. E hibája miatt sem játszótársai, sem barátai nem akadtak, a magányos gyerek az olvasásba menekült. A növénytermesztő szakmunkásképzőben szerencséjére akadt egy nagyszerű tanár, aki a szünetben feleltette, hogy a többiek ne nevessék ki. A gyógyulást a nótázásnak köszönhette, a nagyapjától tanult dalok dúdolása felszabadította gátlásait - olyannyira, hogy verseket kezdett mondani. Bejutott a Színművészeti Főiskolára, ahol Gellért Endre vezette a főtanszakot. A kiváló színészpedagógus felfigyelt Őze tehetségére, s délutánonként órákat foglalkozott vele külön.

A diploma megszerzése után pályáját karakterszerepekkel a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte 1956-ban. Kollégái már akkor Lajos bátyámnak, Lajos bácsinak szólították, talán mert komolyabbnak, fáradtabbnak nézett ki életkoránál. 1959-ben a Nemzeti Színház tagja lett, s haláláig hűséges maradt az ország első színházához. Még zömmel mellékszerepeket játszott, amikor már nagy egyéniségként kezdték emlegetni. Átlagos termetű és külsejű volt, de mindig rá kellett figyelni, amikor belépett a színpadra. Klasszikus és mai darabok vezető karakterfiguráit, a drámairodalom sok-sok ellentmondásos alakját formálta meg a Nemzetiben és a gyulai nyári játékokon, amelynek állandó színésze lett.

Tehetségének sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Bánk bánban Tiborcot és Biberachot egyaránt játszotta. Különösen emlékezetesek a Shakespeare-művekben, továbbá a Csongor és Tündében, A szecsuáni jólélekben és az Éjjeli menedékhelyben nyújtott alakításai. Jelentősen hozzájárult a kortárs magyar írók - Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre, Sánta Ferenc, Örkény István - műveinek színpadi sikeréhez.

Filmen már főiskolás korában szerepelt (Egy pikoló világos), ezt számos karakter- és főszerep követte. Kiemelkedőt alakított a magyar filmtörténet két korszakos alkotásában: Bacsó Péter A tanú című szatírájában (1969) Virág elvtársat, Fábri Zoltán Az ötödik pecsétjében (1976) Gyuricza órást formálta meg.

Őze Lajos pályája, élete tele volt töréssel, újraindulással, mámorba meneküléssel. Az 1960-as évektől depresszió gyötörte az érzékeny lelkületű, sérülékeny színészt, színpadon és magánéletében gyakran hozta zavarba környezetét kiszámíthatatlan viselkedésével. Az önemésztő művész 49 éves korában, 1984. október 21-én távozott az élők sorából. A Jászai Mari-díjat 1970-ben, a kiváló művész címet 1984-ben, a Kossuth-díjat csak jóval halála után, 1990-ben kapta meg a XX. század egyik legnagyobb magyar színésze. A Gyulai Várszínház díjat alapított emlékére. Fia, Őze Áron is a színpadi mesterséget választotta.

(Forrás: MTI)

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
História Színház Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
  • Négy titokzatos főhős egy lakásban - ismerd meg közelebbről az Egykutya főszereplőit Négy titokzatos főhős egy lakásban - ismerd meg közelebbről az Egykutya főszereplőit
  • Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben! Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben!
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597861628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard