Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Doris Lessing már 90 éves!

Doris Lessing már 90 éves!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 10. 20.
Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

további bejegyzések a szerzőtől »

Október 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Doris Lessing brit írónő, aki két éve kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Tehát nyolcvannyolc évesen. Ez is rekord. Isten éltesse!

Doris May Taylor az iráni Kermánsáhban született, gyarmati szolgálatot teljesítő apját 1925-ben Dél-Rhodésiába (ma Zimbabwe) helyezték át. Doris tizenöt évesen otthagyta az iskolát, a továbbiakban saját magát képezte. Nagy hatással volt rá a helyiek jogfosztottsága és nyomora, de családja boldogtalansága is közrejátszott abban, hogy elutasítsa a hagyományos női szerepeket. Gyűlölte anyját, aki viszont azt nem tudta megbocsátani férjének, hogy ültetvényük fenntartása érdekében egy agyagviskóban éltek.

Doris tizenkilenc évesen ment először férjhez, két gyereke született, de néhány évvel később elhagyta családját. Egy baloldali olvasókörben ismerkedett meg második férjével, a német Gottfried Lessinggel, akinek 1945-től négy éven át volt a felesége, de a válás után megtartotta nevét.

1949-ben második házasságából származó fiával Angliába költözött, első művének kéziratával bőröndjében. A fű dalol (The Grass is Singing) 1950-ben jelent meg, s hatalmas siker lett. Az írónő részt vett a kommunista mozgalomban, de az 1956-os magyar forradalom leverése után kilépett a pártból és úgy döntött, egyetlen művészeti-politikai irányzathoz sem csatlakozik.

A kötöttségektől és a hagyományos nemi és társadalmi szerepektől való elszakadási vágyát legfontosabb művében, az öt kötetes Az erőszak gyermekeiben tárta fel. A mű főhőse az írónőhöz hasonlóan a gyarmati világban felnőtt asszony, aki a harmincas években egy eldugott afrikai gyarmaton keresi útját, de csak a zűrzavar és a zavarodottság rögzítéséig jut el.

Az arany jegyzetfüzet című, 1962-ben megjelent regénye a feminista mozgalom élére emelte, noha ő soha nem vallotta magát feministának. Az előszóban ki is tért rá, hogy a feministák őt csak használják, a regényben pedig végig kívülállóként ír róluk. Az ironikus hangvételű mű jelentősége a feminista nézőpont mellett abban rejlik, hogy női szemmel próbálta bemutatni a XX. század közepének Angliáját, a gyarmati világon tapasztalható rasszizmustól a politikán át az emberi sorsokig.

Sokszínűségét bizonyítandó az írónő 1979 és 1983 között öt sci-fi kötettel lepte meg olvasóit. E műfajba tett kirándulása igencsak megosztotta a kritikusokat - olyannyira, hogy lekerült a Nobel-várományosok listájáról. Doris Lessingnek, aki több mint 50 regényt, elbeszélést, memoárt és színdarabot írt, a kitüntetést végül 2007-ben ítélték oda. A Svéd Akadémia indoklásában úgy méltatta: "az a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".

Bár hölgyek esetében nem illik emlegetni a kort, Doris Lessing 87 évével a legidősebb irodalmárként kapta meg a Nobel-díjat, a "címet" Theodor Mommsentől hódította el, aki 85 évesen vehette át a kitüntetést. Az elismerést a hátfájás kínozta írónőnek Londonban, a hivatalos ünnepség után hetekkel nyújtották át, mert a stockholmi utazáshoz nem volt elég erős.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr427861764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. A 10 legütősebb drogos film
  2. Boribon és Annipanni - az első mese
  3. JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
  4. Híres libák, akikre büszkék vagyunk
  5. A történelem első pornófilmje
  6. Színt vall a brutális gyilkos anyja
  7. Meztelen táncosok, meztelen nézők
  8. Az is meghalhat, akit a legjobban szeretünk
  9. 10 emlékezetes televíziós kvízműsor
  10. Tölgyfapipike a B32-ben!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása