Magyar ásatások a thébai nekropoliszban/Az egyiptomi terepmunka 102 évének megünneplése címmel nyílik a hazai egyiptológusok leleteiből kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban november 6-án.
"Azóta több ilyen kiállítás volt, most rajtunk a sor, hogy bemutatkozzunk a világ egyik leglátogatottabb múzeumában" - jegyezte meg az egyiptológus. A kiállítás címét magyarázva elmondta, hogy 102 éve, 1907-ben indította el Back Fülöp szponzorként az első magyar ásatásokat Egyiptomban. A feltárások a gamhudi és a sarunai lelőhelyen folytak. A leletek egy részét a Szépművészeti Múzeum őrzi, a többi Bécsbe, Krakkóba és Kairóba került.
A kiállítással részben a kezdeteket kívánják megünnepelni, ennek jegyében a tárlat a gamhudi ásatások során előkerült koporsóval kezdődik. A kiállítás többi részét az elmúlt két és fél évtizednek szentelték - mutatott rá Bács Tamás, felidézve, hogy Kákosy László 1983-ban újította fel a helyszíni munkákat Egyiptomban, II. Ramszesz hivatalnoka, Dzsehutimesz sírján végzett ásatásokkal. A kiállított anyag így a magyar régészek több mint negyedszázados ásatásait mutatja be a thébai nekropoliszban, amely a világ egyik legnagyobb műemlékterülete.
A magyar egyiptológusok nem egy-egy sírban dolgoznak, hanem a temető két szeletét tárják fel, majd minden történelmi kort érintve. A leleteik kronológiailag szóródnak, a Középbirodalomtól, az időszámításunk előtti 1900-as évektől a késő antik korig, a VI-VIII. századig terjednek. Ezért a kiállítás is kronológiai rendben halad, a több ezer éves fejlődést mutatják be a leleteken keresztül - emelte ki Bács Tamás.
A 82 műtárgyat felvonultató tárlat két kivételtől eltekintve elsősorban az óegyiptomi halottkultuszt mutatja be. Az egyik kivételt az úgynevezett rajzos osztrakonok jelentik - ezek olyan mészkődarabok, amelyeken skicceket vázoltak fel a sírokat készítő művészek, majd eldobták a temető területén. A másik kivételt a késő antik korban a nekropoliszban, a Sejk Abd el-Gurna nevű domb területén megtelepedett kolostor szerzeteseinek írásos emlékei jelentik.
A kiállítást a sírokból előkerült úgynevezett usebti-figurák (szolgaszobrocskák) nyitják meg. Bemutatnak egy középbirodalmi temetkezésből származó nagy kerámia-együttest is, amelyben különböző ételek égetetlen agyagból elkészített "makettjeit" helyezték el. Szerepelnek az Újbirodalom elejéről származó dísztelen fakoporsók, amelyekben vélhetően a legszegényebbek temetkeztek, valamint a belsőségek tárolására szolgáló kanopuszedények, amelyek valószínűleg egy Hatsepszut királynő alatt élt núbiai alkirály temetési felszereléséhez tartoztak.
A kiállítás középpontját a Dzsehutimeszt ábrázoló szobrászati blokk alkotja. A hivatalnokról például két "családi" szobor is készült. Az egyiket, amelyen a feleségével és a fiával látható, magyar régészek találták az 1980-as években, ám az jelenleg is Dzsehutimesz sírjában van. A másik szobor, amelyen a szüleivel ábrázolják, a XIX. században került elő, s a Kairói Múzeumban őrzik - ez szerepel majd a kiállításon egy olyan, a Karnaki templomból előkerült kis gránitszoborral együtt, amelyet Dzsehutimesz még életében fogadalmi ajándékként helyezett el, s látható lesz egy olyan szoborfej is, amelyet szintén a magyar ásatások tártak fel.
"Nagyon jó, hogy együtt lehet bemutatni a saját és a Kairói Múzeum tárgyait, így értelmes egységgé állnak össze" - jegyezte meg Bács Tamás, hozzátéve, hogy a kiállításon, amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyit meg, olyan tárgyakat kívántak bemutatni, amelyet eddig nemigen láthatott a nagyközönség.
November 5-én a thébai régészetnek szentelt nemzetközi konferenciát is rendeznek, amelyet Záhi Havvász (Zahi Hawass), az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője nyit meg.
Forrás: MTI
