Hogy melyik lehet az a bizonyos százhuszonegy? Ezt összeállítani bizony nagy felelősség. Bízunk benne, hogy a dolog mégsem olyan bonyolult: csak élvezni kell a látványt.
Virág Judit megjegyezte: nem minden "kedvenc" kép látható a tárlaton, van amely mérete miatt maradt ki, van amelyik éppen más tárlaton szerepel. Példaként említette Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című művét és Szinyei Merse Pál Majálisát.
A tárlatra magángyűjteményekből és múzeumoktól kapták kölcsön a műveket - közölte Törő István. Szavai szerint sok kép raktárból került a kiállításra, egyebek mellett Patkó Károly önarcképe 1922-ből, amely korábban alig volt nyilvánosság előtt, vagy Kádár Béla 1925 körül készült Udvarlás című alkotása, amelyet 30 éve nem láthatott a közönség. A képek is versenyeznek, s mindenki felteszi magának a kérdést, melyik a legszebb - mutatott rá.
A kiállítás alkotásait bemutató albumban 121 ismert közéleti személyiség, orvos, kutató, író, zenész, rendező, művészettörténész, költő írta le személyes reflexióit, gondolatait egy-egy képről. Aba-Novák Vilmos Térzene című művéről Kocsis Zoltán gondolatait olvashatják az érdeklődők, Kondor Béla Darázskirály című képéről Ungvári Tamás, Paál László Tehenek a fák alatt című alkotásáról pedig Sebestyén Márta mondja el személyes élményeit. Nagy István Egymás mellett című festményéről a tárlat két kitalálója vall, "két döbbenetesen ellenkező megközelítéssel" - árulta el Törő István.
A látogatók öt héten át ingyenes vezetéssel tekinthetik meg a kiállítást, az iskolásoknak kihelyezett rajz- és művészettörténeti órákat tartanak, s családi programokat is szerveznek hétvégenként.
Forrás: MTI
