2009. október 26-án, hosszú betegség után elhunyt Jánky Béla költő, szerkesztő, ifjúsági író, műfordító, a Magyar és a Román Írószövetség tagja. Költészetét magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés jellemezte: "...lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva" – írta róla Márki Zoltán.

1931. május 1-jén született Székelyudvarhelyen. Középiskolát Gyulafehérvárott a Majláth Gimnáziumban és Kolozsvárt az Ady–ªincai Líceumban végzett (1950), magyar irodalom szakos diplomáját a Bolyai Tudományegyetemen szerezte (1954). Első írása 1950-ben az Utunkban jelent meg. 1952-től az Igazság, 1957-től a Dolgozó Nő művelődési rovatvezetője, 1974-től a Napsugár szerkesztője volt. Írásait többek mellett közölte az Igaz Szó, a Művelődés is.

Költészetét magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés jellemezte: "...lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva" – írta róla Márki Zoltán. Román népdalokat fordított (1961), Duiliu Zamfirescu két kisregényét tolmácsolta (1965), fordításában jelentek meg Ion Barbu legszebb versei (1971), a mai román költészet Constantin Cubleºan válogatta antológiájában (Csillagok születése, Kv. 1972) műfordításaival szerepelt, magyarra ültette át Lucian Blaga több versét (1975). Szerkesztésében jelent meg a Tanulók Könyvtára Ady-verseskötete (1966). Gyermekverseit Kiss Török Ildikó és Papp Éva hanglemezeken szólaltatta meg.

Önálló kötetei: Leánykérő (versek, 1956); Ezüst ember tánca (versek, 1969); Fecskelánc (gyermekversek, Árkossy István rajzaival, 1981); Fiúban, földben (versek, 1982), Szerencsefű (gyermekversek 1987), Napkosár (gyermekversek 1990), Sárkánymosoly (gyermekversek 1995) Pillanatok színe (82 haiku 2002), Pillanatok színe (második bővített kiadás, 201 haiku 2005), Szeretnék csergőóra lenni (gyermekversek, ifj. Feszt László rajzaival, 2009).

Jánky Bélát október 30-án, 14 órakor kísérik utolsó útjára a Kolozsvári Házsongárdi Temetőben.