Negyven éve, 1969. november 4-én halt meg Szabó Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, egy korszak ünnepelt komponistája.
Kezdetben kamaraműveket írt, ő hangszerelte a Meseautó és a Hyppolit, a lakáj című örökzöld filmek zenéjét, a Petőfi nyomán komponált Farkasok dalát 1931-ben Londonban mutatták be. A húszas évek elején főbérlője révén került kapcsolatba a munkásmozgalommal, majd illegális kommunista lett. A párt 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe küldte, innen Moszkvába emigrált. A második világháború alatt frontszolgálatot teljesített a Vörös Hadseregben, s szovjet főhadnagyként részt vett Budapest felszabadításában is.
Moszkvai évei alatt született kórusfeldolgozásait, tömegdalait és indulóit Európa-szerte ismerték. Hazatérve Liszt szimfonikus költeményei nyomán, a szabadságharc centenáriumának megünneplésére komponálta a "Hazatérés" Concertót, a Számadás című zenekari művét, valamint a táncjátéknak is feldolgozott Ludas Matyi szvitet. Utóbbi egy trilógia első darabja lett, amelyet a Martinovics-összeesküvést témául választó Emlékeztető szimfónia és a Föltámadott a tenger című, Petőfi versekre íródott oratóriuma teljesített ki.
Ő jegyzi a Nádasdy Kálmán és Ranódy László által rendezett Ludas Matyi és a Föltámadott a tenger című filmek zenéjét is. Több József Attila és Radnóti-verset zenésített meg, egyetlen, Légy jó mindhalálig című operáját Borgulya András fejezte be. Szabó Ferencet 1945-ben a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékvezető tanárának nevezték ki, 1958-tól egy évtizeden át az intézmény főigazgatójaként működött.
Munkásságát 1951-ben és 1954-ben is Kossuth-díjjal ismerték el, s megkapta az érdemes művész, valamint a kiváló művész címet is. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten, emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő utcában található.
