Sokféleképp lehet ünnepelni a rendszerváltás huszadik évfordulóját. Budapest lokálpatriótáinak íme egy javaslat: ünnepeljék a felújított Párisi Nagyáruházzal, az ország legszebb könyvpalotájával.

A szocializmus évei alatt zoknikat és harmadvonalbeli konfekciót kínáló Divatcsarnok most eredeti pompájában, némi art decós eleganciával hívogatja a könyvek szerelmeseit. 

Az átadás már húzódott egy ideje, de a lényeg, hogy végre megnyílt a Párisi Nagy Áruház. A végeredménnyel mindenki elégedett lehet, van egy világszínvonalú könyváruház Magyarországon, melyre Bécs, Párizs, London vagy New York is büszke lehetne. 

E könyves vállalkozás Matyi Dezső óriási revansa azokkal szemben, akik az Élet és Irodalom hasábjain néhány éve azt vetették a pécsi üzletember szemére, hogy áruházai finoman szólva sem felelnek meg a korszerű és értékcentrikus könyváruházak követelményeinek. Mi nem kívánunk a múlttal foglalkozni, illetve egy másik múlttal majd igen. Most azonban járjuk körbe képzeletben az áruházat! 

A könyvek elhelyezése logikus, áttekinthető, értékcentrikus, a kortárs magyar irodalomba botlani azokon a helyeken, ahol az olvasónak a legtöbbször megvilágosodása támad a tekintetben, hogy mit is vigyen haza. A nemzetközi szépirodalom is priority helyen található, elmondható, hogy a kultúra presztizs portékái kapták meg a legjobb helyeket, de itt végül is minden hely jó. 

Áttekinthető a címek kihelyezése, a polcrendszerek esztétikusak, a megválasztott betűk harmonizálnak az arculattal, Goldberger Sámuel textilgyáros, aki 1911-ben megnyitotta a helyet, büszke lenne az újrapozicionált Párisi Nagy Áruházra. 

Az árutér nem hivalkodó, inkább puritán, nem zsúfolt, így érvényesülni tud a későszecessziós architektúra, elegánsabb az összkép. Ja, és egy apró figyelmesség: van gyereksarok, játékokkal, papírral, filctollakkal, persze, ahogy kell: ifjúsági irodalom mellett. Az áruház emeleti részen CD-ket DVD-ket is vásárolhatunk, és ez jó, már csak azért is, mert az országban alig vannak CD-ket forgalmazó boltok.

Jók az épület díszítőművészet arányai, nem kellennek az eladó térbe a súlyos rézművek, hiszen, majd ha belépünk a Lotz terem varázslatos világába, a pannók káprázata, az aranyozás, a leginkább a New York Palota szemet kápráztató pompája juthat eszünkbe. A belsőépítészeti tervek Bara Ákos munkái, ahogy szintén Bara tervei alapján készült a Lotz teremben található Book Café is, melyről a Nagyvárosi rezonőr rovatunkban olvashatnak ITT. 

A megnyitóról a szokásos celebspotting tartalmakat tudnánk adni, de az egy négyzetméterre eső kertévés személyiségek helyett a megnyitó estéjén inkább azok a hírességek szerepeltek, akiket az Elle és a Nők Lapja több kevesebb rendszerességgel kér fel arra, hogy anyák napja közeledtél írjanak valamit az anyukájukról 3000 karakterben. Nem hiányozhatott Palya Bea sem, aki úgy tűnik a magyar kultúra közös nevezője lett, Horn Gyula születésnapi partijától a követségi rendezvényekig ő a magyar kulturális reprezentáció Jolly Jokere. 

A valóban exkluzív könyves palotát Matyi Dezső, az Alexandra könyves birodalom vezetője nyitotta meg. A dologban az a legszebb, hogy a Párisi Nagy Áruház átadása megmutatta, hogy a gazdasági válság kellős közepén is lehet értéket teremteni. És végül, de nem utolsó sorban: Matyi elegánsan átadott a budapestieknek egy olyan könyves kávézót, melyet már rég megérdemelt a város. Ajándékba kaptunk világra szóló kávéházat.